Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
1385. Öreg takarék. L. Nagy takarék. 1386. Örs-halom. A Kingéc-föld (L. ott) Ny-i határán húzódó dűnesorozat legészakibb, erősen kiemelkedő része. A J. cs. térkép XIX. 29. lapján gondosan ki van rajzolva mint Csongrád és Csanád megye határhalma az Őrs-tó partján a Porgány-ér mellett. Ma Algyő és Lele határát jelzi. 79,5 m □. Tőle D-re van a Panna-hát, a Kövesdér magasabb partvonulata [7. 38/1. 140]. 1387. * Őrs-tó. Hajdan a Porgány-értöl K-re a Kövesd-ér felett terült el mint mélyebb fekvésű, állandó vizű tó. Fölös vizét a Kövesd-ér vezette le a Porgányba. É-i partján emelkedett az Órs-halom, EK- felé pedig a Kingéc-halom. Igen jól ki van rajzolva a J. cs. térkép XIX. 29. lapján. Tavaszi hóolvadás vagy belvizes időben repülőgépről nagyon szépen látható a hajdani Őrs-tó, Őrs-halom, Kingéc és a Kövesdér medre, K felé a Lelei-sík, Ny felé pedig a Porgány-ér kezdeti része [6/27], 1388. * Őrsi-mocsár. Az Őrs-tó feliszapolódásával a hajdani mély és állandó vizű tó az évek hosszú során időnként kiszáradó mocsaras területté vált. A Tisza szabályozása után teljesen lecsapolták, s jelenleg kitűnő szántóföld. (Benes Gyula ig. főmérnök helyszíni közlése). Belvizek, hirtelen záporok után a volt mederben megáll a víz, s ilyenkor repülőgépről jól látható a vonulata. 1389. Összekötő-csatorna. A Kopáncs-kistiszai és a Hódtó-kistiszai-csatorna egyesült vizét a Kéró-ér medrében ásott Összekötő-csatornán és a Porgány-ér medrében készült csatornán át a Kósdi-zsiliphez, illetve szivattyútelephez vezeti [12], 1390. Öt-halom. A Rárósi útnál, hosszúkás S alakban elnyúlt, régi ér menti emelkedés legmagasabb pontjai A, O 89 m. Az ármentesítő társulati térképen négy halom jól ki van rajzolva, s háromnál a magassága jelezve is van: 85,0, 85,5 m és 86,5 m □, Az ötödik halom a 84,0 m-es rétegvonalon belül van. A J. cs. térkép XX. 26. lapján Csongrád—Békés megye határához közel, a Kék-tóba vezető ér medre között egymás mellett négy kisebb és egy nagyobb halom van jelezve Öt halom néven. Tőlük DNy felé kb. 1/2 km-re egyik ér partján is ki van rajzolva egy emelkedés, de neve nincs feltüntetve [7], 1391. Öthalmi-csatorna. Öthalmi-dűlő mély részeiről szedi össze a fölös vizeket, s a Csic sáléri-főcsatornába vezeti [12]. 1392. Öthalmi-düllő. A határ É-i részén a Tompaháti- és Rárósi-dűlők között a Pusztaszéli útig tart. Lakossága: 222, ebből ref.: 91, rk.: 123 [9], 1393. Öthalmi iskola. Az Öthalmi-dűlő és Rárós között középtájon épült egy tantermes, egy tanítós állami elemi iskola [8], 1394. Öv-csatorna. L. Szorító-csatorna. 1395. Pacsirta utca. Külső Tarján rendezetlen, széles utcája, mely a kiszárított Királyszék-tó medrében épült. A Királyszék utcától Ny felé a körtöltéshez vezet. A századforduló előtt az I. tizedbe tartozott, ma a II. kerület utcája [13]. 1396. Pálé. A Papere és Solt között elterülő lapos részt nevezik így, melyet a Kendertó-ér vág keresztül. Régen vízjárta, mocsaras terület volt. Mély részein halásztak, kis víz idején a partosabb részeit kaszálták. Jelenleg a fölösleges vizeit a Solt- paléi-csatorna vezeti le a Pap-erébe és a Hódtói-csatornába. Átlagos felszín magassága 78,5—79,5 m. Déli határa a Régi-Szegedi út, É-i határa részben a Kenyere medre és a Tiszai út. Tulajdonképpen a Solti-nyomás város felőli K-i része. Neve vizenyős területet jelent. A Tisza szabályozása után nagy része szikessé vált, s itt talaja, főként száraz időben, kemény, azért „vas” Pálénak is nevezik (Budai László főmérnök közlése). Badeni kultúrának sok helyen találták nyomát [2/110]. 1397. Palé-düllő. A Solti-nyomás város felőli része. L. Solt-Palé alatt. 1398. Paléi-kapu. A Kenyere partján régen elterült szőlőktől a Paperei szőlőkig terjedő mélyedés, melyen keresztül sokszor fenyegette a várost a Ny felől jövő árvíz 143
