Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
utca bal oldaláról, a ref. papiak mellett kiinduló vakköz. Régi neve Pisla köz volt. (L. ott). Régen a IV. tizedbe tartozott, ma a VI. kerület utcája [13]. 1358. Ócskapiac. Az 1900-as évek elején is még a Szentesi utca kezdetén, a Kossuth tér és a Lázár utca között bal oldalon, főleg a görögkeleti templom és iskola eló'tt volt, a gyalogjárda és a kocsiút között. Az itteni árusokat „ócskások”-nak nevezték. 1359. Ó-gimnázium. Hódmezővásárhely legelső' iskolája, amelyről tudomásunk van, az ótemplomi elemi iskola volt, melyet a ref. egyház még a törökök pusztítása előtt építtetett. Ezt a fölszintes, vályogfalú, nádtetős iskolát, mikor elavult, átjavították. 1800-ban bővítették. 1820-ban a régi iskola egy részét lebontották, s a helyére a téglából készült egyemeletes, cseréptetős „nagy iskolát”, a gimnáziumot építették 32 500 Ft költséggel. Később a városháza felé bővítették. 1896-ig, az új gimnázium felépítéséig, ebben az épületben tanítottak. 1897-ben 55 200 P költséggel a ref. egyház átalakíttatta részben lakásokká, részben egyházi célokat szolgáló helyiségekké (lelkészi hivatal, levéltár, pénztár, gyülekezeti terem stb.), a földszint Kossuth téri frontján a posta rendezkedett be. Az épület pedig mint „ó-gimnázium” maradt a köztudatban még a mai napig is [8], 1360. Oldal. Régi ereknek, tavaknak lankásabb, szélesen elterülő széleit nevezték és nevezik ma is oldalnak. Ilyenek: Csomorkányi-, Erzsébet-, Fertő-, Káposztáskert-, Lúdas-, Mágocs-, Mártély-, Rét-, Serház-, Sóház-, Szikáncs-oldal. Az egyes oldalak adatai a megfelelő neveknél vannak részletesen megadva. 1361. Oldalkosár. Hajdan városrész volt a Hód-tó É-i partján a mai Szegedi utcától a Kaszap, illetve a Bocskai utcáig. Tulajdonképpen régen ez volt a város szíve. Nevét onnan kapta, hogy a tó hullámverésétől a magas partot — melyen a város települt — vesszőfonással, kosárfonással védték az „elhabolástól”, az Ó-templomtól a Cigöllérig. A friss vesszőfonásnak sok helyen a vesszői legyökeresedtek, és eleven erős védősávot alkottak (Halmi János, Jó Ferenc). Oldalkosár városrésznek hajdan fontosabb utcái voltak: Piac utca, Török Ferenc fiskális kertje, Leányoskola utcája, Berta Mihály háza utcája, Kaszap Pétör utcája stb... 1775-ben 89 ház volt Oldalkosárban. Emlékét a mai Oldalkosár utca őrzi. Ez a jellegzetes, ősi helynév, melynek jelentését a helybeli lakosok közül is már csak nagyon kevesen ismerik, megérdemelné, hogy magyarázó táblával örökítsék emlékét az Óldalkosár utca elején, a ref. papiak falán. 1362. Oldalkosár útca. A régi Oldalkosár városrész főutcája volt, mely a Nagypiacról, a város központjából a Hód-tóra vezetett le. Régen zegzugos utca volt, többször rendezték. Ma a Szőnyi utcából indul ki, és a Batthyány utcáig egyenesen K felé halad, innen D felé kanyarodva az Árpád utcába, illetve megtörve a „Tó”-ba vezet le a körtöltésnek egy kis kapuján, a „Szerelem” kapun (1. ott) keresztül. A múlt században a III. tizedbe tartozott, ma a IV. kerület utcája [13], 1363. * Oldalkosári léány(elemi)iskola. Az ó-templomi nagy iskola D-i végével szemben az 1920-as években lebontott régi papiak kertje tövében volt ez az iskola. A két iskola között vezetett le egy út a tóra (kb. a mai Szőnyi utca helyén). Az 1750-es évek előtt is volt már itt egy iskola, melyet eleinte egy asszony vezetett, azután pedig Békési András tanító. Később az iskola elavult, s helyette a Kis utcában a mai Deák Ferenc utcában vett házat az egyház [39/11. 165]. A régi lebontott iskola helyén levő nagy telken az 1880-as évektől a Steiner-féle fatelep, a „fagyár” (1. ott) volt hosszú ideig. 1364. Oldalkosári-léjáró. Az Oldalkosár utca végénél a téglaburkolatos körtöltésen egy bolthajtásos, támfalas kiskapu volt kiképezve, melyen keresztül több lépcsőn vezetett le a lejtős, zegzugos sikátor a „7o”-ba, a Népkertbe a fürdőkhöz. Idős 139
