Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
oldalkosári lakosoktól nyert értesüléseim szerint a körtöltés építése eló'tt jóval szélesebb, de még rendezetlenebb volt a lejáró a város magas lőszplatójáról a Hód-tó medrébe. Régen itt jártak le halászni és ivóvizet meríteni. Szárazság idején, ha a Hód- tó kiszáradt, itt is ásták a „sírkutakat”. (L. ott.) (Halmi János, Horemusz András). 1365. * Oldalkosári piac utca. Oldalkosár hajdani városrész utcája volt. Helyét már pontosan nem tudjuk, idős ottani lakosok szerint vagy a mai Batthyány utca eleje, vagy a mai Oldalkosár utca és Árpád utca összetalálkozásánál még a század elején is megvolt utca-kiszélesedés, az Oldalkosár u. 2. sz. ház mellett. Ez a terület is még az oldalkosári régi iskolához tartozott. É feló'l meg az O-templom körüli hajdani „cimeterium”, temető' határolta. (Halmi János, Vekerdy József, Horemusz András visszaemlékezéseit feljegyezte Bodnár Bertalan az 1890-es évek elején) [13]. 1366. Ólom utca. Az V. kerületben a Károlyi utcát a Szent István utcával összekötő' kis utca. Neve jelentőség nélküli általános elnevezés. Régen Lakhatból volt lejáró a Csúcs-tóra. Ma az V. kerületbe tartozik, azelőtt a III. tized utcája volt, egyetlen ház van benne [13]. 1367. * Omlás-puszta. A tatárjárás után Vásárhelyen és környékén 43 falunak, egy városnak (Csomorkány) és 10 pusztának a neve maradt ránk. Ezek között a puszták között szerepel Omlás-puszta is. Mátyás király 1463-ban Kállai Pálnak adományozta mint Kaszapereg pusztáját, 1476-ban pedig a Háromlábú-pusztával együtt Földvár tartozéka volt [38/11. 232, 393], 1368. Orom. A jól disztingváló vásárhelyi nép a hosszúkás oldalán, annak legalább egy részén meredek, szakadékos domboldalt, földhátat nevezi így (pl. Fecskés- orom). Ezek főleg hidroeolikus képződményekből víz alámosása és leszakadása következtében jöttek létre [7], 1369. Orosházi út. A Kútasi út at (1. ott) a Pusztaszéli út kereszteződésétől nevezik így [11], 1370. Oroszlán kocsma ~ Oroszlán vendéglő. A Zrínyi és Oroszlán utca sarkán volt a híres kocsma, később vendéglő, a Tarjáni Nagy utca kezdetén. Előzőleg ezen a helyen volt állítólag a város első patikája az 1830-as években. Az 1831. évi nagy kolerajárvány idején itt álltak sorba a kétségbeesett emberek gyógyszerért. Erről a helyről később a Nagy piacra, a mai Kossuth térre költöztették át a patikát. 1371. Oroszlán útca. A belvárosban a Zrínyi utca első mellékutcája jobb felől. Nevét a Zrínyi utca sarkán levő „Oroszlán” kocsmától kapta. Újabban Nyizsnyay Gusztáv utcára változtatták a nevét. Régen az I. és II. tized határutcája volt, ma az I. kerületbe tartozik [13], 1372. Ó-templom. A mai református Ó-templom helyén — mivel a hódoltság alatt a törökök nem engedték meg, hogy kőből-téglából építsenek templomot — vályogból, sárból és fából készült nádtetős templom állott. E mellett 1713—14-ig két év alatt építették téglából a most is meglevő tornyot a Hód-tó partja közelében, az ősi templomot környező temető, cimeterium szélén román stílusban. A közbejött háborús események miatt a tornyot csak ideiglenesen fedték be. Utána hozzáfogtak a templom építéshez, Helbling Lajos pesti építész tervei szerint, melyet a már meglevő toronyhoz hozzáépítettek 1720—21-ben. A templom mérete 6X16 öl. 1723-ban fejezték be a külső munkálatokat. 1725-ben gr. Károlyi földesúr 200 Ft-ért eladta a ref. egyháznak a nagyecsedi várában levő Rákóczi Ferenc által készíttetett toronyóráját és a hozzátartozó kis csengettyűt (L. Csengettyű utca alatt is). Ezek még ma is használatban vannak, s az óra pontosan mutatja egy mutatójával az időt. Eredetileg csak egy cinteriumot (porticust) építettek, de nem sokára elkészítették a másodikat is. Az elsőt 1797-ben cseréppel fedték be. A templomkertben pedig, annak DNy-i sarkában tágas gabonaraktárt építettek. A templomnak 4 harangja volt. 140
