Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
1346. Nyárszeg. Régen Kopáncs és Vásárhely határán, a Határ-fok vásárhelyi oldalán terült el, a mai Borsósi-gátőrháztó1 4—500 m távolságra, akkor még vizes rét, legelő volt, ma ármentesített mezőgazdasági terület. (Benes Gyula árm. ig. főmérnök helyszíni közlése) [38/1. 59, V. 767]. 1347. Nyéki-telek. Az Erzsébeti és Makói út között É—D irányban elterülő határrészt nevezik így. A „telek” elnevezés azt sejteti, hogy ott a középkorban község lehetett. A XVI, XVII. században több Nyéki nevű családról van feljegyzés [38/V. 1092]. Területe ma elsőrendű szántóföld. 1348. Nyékitelek-düllő. Az Erzsébet és Rác út, valamint a Nyomásszél és Csókás között elterülő hátas határrész, melyet a Hatrongy ősi út vág ketté. Területének nagy része 81,5—82,Om. É felé csak a régi Katra-ér mentén, annak medréből kifújt, kisodort dűneszerű képződmények emelkednek. □ Lakossága 392, ebből ref.: 336, r. k.: 45 [9], 1349. Nyizsnyay útca. L. Oroszlán utca. 1350. Nyizsnyay-szobor. A Népkertben a főbejárattal szemben a Nyári színház előtt, köralakú, virágos ágyban állították fel tisztelői Nyizsnyay Gusztáv jónevű dalköltő bronz mellszobrát, Pásztor János művészünk alkotását. Nyizsnyay Gusztáv 1829-ben született Egerben, s 1856-ban Vásárhelyen telepedett le. 1882-ben halt meg. Emlékére a volt Oroszlán utcái nevezték el nem régen Nyizsnyay Gusztáv utcának. 1351. Nyomás. „A város belterületét kisebb-nagyobb szélességben körülvevő terület, melyen régen a jobbágyok jószágaikat legeltették.” [3]. Nagyjából megfelel a régi Hód és Vásárhely községek területének. Részei: Szentkirályi-, Kútasi- és Solti- nyomás. A nyomási földeken később mind az uradalom, mind a jobbágyok közösen legeltettek. 1789-ben az uradalmi felmérések szerint 87 310 hold (1100 Dől) kiterjedésű volt [26/11. 27]. 1352. Nyomási földek. 1. Szentkirályi nyomás Dűlői: DUlinka-, Közép- vagy Hegyes- és Káposztás- kert-dűlő. 2. Kútasi nyomás Dűlői: Arany temető-és Fürgehalom- (Fürke halom-)dűlő. 3. Solti nyomás Dűlői: Solt és Pálé. Részletesen lásd külön-külön. 1353. Nyomás-szél. Hajdan a határ dűlozése előtt az Erzsébeti és Rác út közötti területet nevezték így, mely az akkori nyomási föld és Erzsébet-telek közt terül el. 1354. Nyomásszél-düllő Az Erzsébeti és Rác út között a Közép- vagy Hegyes- és Erzsébettelek-dűlők közt elterülő, átlag 80,0—81,0 m magas terület □. Lakossága 165, ebből ref.: 144, rk: 8.[9[. 1355. Nyomásszéli-csatorna Nyomásszél-dűlőnek mélyebb fekvésű részein összegyűlő káros belvizeket, fölösleges csapadékvizeket vezeti le hosszú, zegzugos csatornán át a Hódtó-kistiszai-csatornába [12], 1356. Nyúlgát. I. Árvizek idején, ha a védtöltések már elégtelenek, s az ár áttöréssel fenyeget, a veszélyeztetett töltésrésszel — amint a terepalakulat engedi — lehetőleg párhuzamosan vagy félkörben ideiglenes töltést emelnek, amivel „megfogják” az esetleg áttörő vizet. II. Főleg széles hullámtérben, közepes áradások ellen művelés alatt álló mezőgazdasági területek védelmére készített, a rendes árvédelmi töltéseknél alacsonyabb és gyengébb kivitelű gátak. Ezeket a hullámtéri, mezőgazdaságilag használt földeket, gyümölcsösöket, főleg a Báréiban, „rizikós” földeknek nevezik. (Benes Gyula, Vekerdy Sándor árm. ig. főmérnökök, Pányi György révész, N. Kardos Imre, Lénárt Sándor gazdálkodók). 1357. Nyúl útca. Susánban a ref. templomnál kezdődő Sugár-, azelőtt Koplaló 138
