Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
a bicikli- és teniszpályákat alakították ki. Az ÉK-i részen az Oldalkosár és Kaszap utcai lejárók között pedig a Köz- és Ingyen fürdőt építették szép környezetben. Az utóbbi mögött pedig a korcsolyapályát hozták létre egy fából készült melegedőépület- tel, később ezt elbontották, és helyette emeletes melegedőházat építettek, s a korcsolyapálya területét is megnövelték. Az 1920-as években a Népkert K-i és Ny-i szélén egy-egy sportpályát készítettek, s ezeknek estek áldozatul a legszebben fásított részek. Az első világháborúig a Népkert csupa virágoskert és sűrű, gondozott utakkal ellátott erdő volt a régi Hód-tó televény területén. Külön szabad terület volt a gyermekek játszóterének és a gyakori „népünnepélyek” rendezésére. Később a magas talajvíz miatt sok fa kipusztult, gondozatlanabb lett. Az 1930-as években a Szegedi út mentén építették fel a 100 m-es, modern versenyuszodát. 1337. Népkert-állcmás. „Hódmezővásárhelyi Népkerl” a hivatalos neve, általában „Kisállomás”-nak nevezik. Nagy személyforgalom, a Szegedi út és a vasútvonal keresztezése mellett épült, s többször bővítették. Itt ágazik ki a szentes—szolnoki vasútvonal. 1338. * Notariális-kvártély. Uradalmi jegyzőlak volt. Ma az Andrássy utca 17. számú ház, melyet az uradalomtól Nagy András János vette meg, aki Vásárhelyen saját költségén fúratta a második ártézi kutat, és az épületet lakóháznak alakította át. Annak idején ebben a házban volt a jegyzői iroda, az uradalmi levéltár és a robotiroda is. 1813-ban építették a „pereceptoralis” házból és a kocsiszínből (1. ott). 1339. * Nyálas-ér (I.). A Hód-tó és a Köldök-ér közt volt mint jelentéktelen kis víz. Medre ma már alig ismerhető fel, mert a rendszeres földművelés következtében erősen be van szántva. (Kapocsi Mihály). Mai fenék magassága 80,0—80,5 m □ [6/40]. 1340. * Nyálas-ér (II.). A Kék-tó és Kórógy-ér között képezett hajdan összeköttetést. Ma már medrét a helyszíni bejárás alkalmával csak az ottani idős gazdák (Nagy Sándor, id. Kovács Bálint, Meszlényi György) útmutatásai alapján lehetett felismerni, mert már annyira be van szántva. Medre és partja legjobban kivehető, ahol a Nyálaspart és a Nyálas-halom emelkedik. (L. ott). Repülőgépről főleg tavaszi vizes időszakban és őszi szántás alkalmával lehet jobban felismerni. 1341. Nyálas (ér)-halom. A Nyálas ér II. hajdan jóval magasabb partját Nyálaspartnak nevezték. Ennek legmagasabb pontja a közepe táján emelkedik. Ez a Nyálas- ér-ha/om. Valamikor jóval magasabb volt, de ma már nagyon le van szántva és alig észrevehető emelkedés. Hidroeolikus képződmény, mely részben a Nyálas-ér, részben a Kék-tó medréből szélkifúvás, kisodrás útján keletkezett [7]. 1342. Nyálas-part. A volt Nyálas ér II. partján levő emelkedettebb lankás részt nevezik így. Hidroeolikus képződmény [7]. 1343. Nyár utca. Susán DK-i részének rendezetlen, zegzugos utcája. A Levél utcából indul ki, a Kistöltés utcát keresztezi, belőle ágazik ki a Gábor utca, van 3 vakköze és a Vidám utcába vezet. Régen a IV. tizedbe tartozott, ma részben a VI., részben a VII. kerület utcája. Jellegzetes vízparti, vízközeli (Kis-tó) település [13]. 1344. Nyárfa utca. A mai V. kerületben a régi lecsapolt és kiszárított Csúcs-tó medrében kialakított, s a Szentesi utcából K felé eső egyenes utca, mely a Sárkány utcából ÉK irányban az Észak utcán át a határba vezet. Azelőtt a III. tizedbe tartozott [13]. 1345. Nyári színház ~ Nyári színkör. A Népkertben a Szőnyi utcai bejáróval szemben építették fel a millenniumi kiállítás után, ugyanis ez az épület a kiállításon a zenepavilon volt. Ezt vette meg a városi tanács, s a lebontott anyagát lehozatta Vásárhelyre. A faépületet megfelelő, magas téglaalapra 1898-ban építették fel. Építési költsége 61 966 K volt [59/540], Van benne 18 páholy, 360 ülés, számozott szék 258, erkély és karzati állóhely 200, valamint diák állóhely, összesen 918 személy számára. 137
