Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
szét nevezték így. A legmélyebb részén volt egy csónakcsapás, melyet régen a halászok mindig takarítottak az iszaptól, nádtól, s ezt nevezték Ördög-ároknak, s ezen az úton jártak ki az akkor még élő atkai-kanyarba. (Pányi György, N. Kardos Imre, Lénárt Sándor) [6/29]. 1327. * Nap utca. A János térből indult ki, s régen Susán főutcájának kezdeti része volt. Szögben megtört széles és forgalmas utca, mely ÉK-i végén két ágra oszlott. Az egyik ága ÉK felé a Klauzál utcába, a régi Susáni Nagy utcába folytatódik, a másik DK felé mint Mátyás utca a Kállay utcával csaknem párhuzamosan húzódik. 1937-ben Szeremlei utcának nevezték el dr. Szeremlei Sámuel (1837—1924) volt újtemplomi tudós ref. lelkészről, akadémiai tagról, aki 5 kötetben megírta Hódmezővásárhely történetét. Az utca a századforduló előtt a IV. tizedbe tartozott, ma a VI. és VII. kerület választóutcája [13], 1328. Nazarénus-imaház. 1871-ben építették fel a VII. kér. Réz utcában. Egyszerű, fehérre meszelt, de impozáns épület. Ugyanott van az „elhagyottak háza”, ahol a felekezet a magára maradt, elhagyott szegényeket ingyen istápolja. Az egyház főtanító-mestere és országos püspöke id. Tóth Ferenc malomtulajdonos volt. 1329. Nazarénus-malcm. Lásd Tóth-malcm és Hívő-malom alatt. 1330. Nád utca. A mai V. kerületben a hajdani Csúcs-tó kiszárított medrében épült utca. Nevét a még ma is nedves, csapadékos időben pedig a vízállásos udvarokban tenyésző nádtól kapta. Régen a III. tized utcája volt [13], 1331. * Nádas-ér. Szikáncson a Nádas-halom közelében volt jelentéktelen ér, melynek széles, sekély medre jó nádtermő terület volt. Ma belvízmentes terület lett, s az intenzív földművelés következtében medre annyira leszántódott, hogy nyoma is alig látható. Repülőgépről tavaszi szántás-hóolvadás idején medrének a vonulatát helyenként még ki lehet venni. 1332. Nádas-halom (I.). Szabályos kerek kiemelkedés a Vásárhely—földeáki határon, mint a Gajdos-pusztától Ny felé a Batidai-pusztáig, a Száraz-érrel nagyjában párhuzamosan húzódó hátság egyik kiemelkedő pontja O 87 m, □ 85,0 m. Még feltárva nincs, de az ottani gazdák mondták, hogy szántás közben az eke embercsontokat vetett ki. Ugyanezen a hátságon emelkednek a Dinnye szög-halom, Sajti-halom 86 m, Répás-halom 86 m, Batidai-halom 87 m és a Vermes-halom 86 m magasságig O [7]. 1333. Nádas-halom (II.). A mai vásárhelyi határtól DK-re Tótkomlós és Kaszaper között mint határhalom emelkedett a Szöllős-puszta D-i részén. Régen a vásárhelyi határhoz tartozott [7], 1334. * Nádló területek. Hajdan erek partján, valamint a tavak szélén, mocsarak területén levő nádasokat nevezték így. Ézek igen értékes, hasznot hajtó területek voltak. A Károlyi-uradalom összeírása szerint 1789-ben 13 372 hold „nádló” terület volt az uraság vásárhelyi birtokán [26/11. 27], 1335. Nádor utca. Újvároson a Széchenyi tértől indul ki, s a Szoboszlai utcáig tart, a Csomorkányi utcával párhuzamosan haladva. A Visszhang utcai sarkán van a ref. templom. Régen az V. tized, ma a VIII. kerület utcája [13], 1336. Népkert ~ Erzsébet sétány. A Hód-tó lecsapolása után a Szegedi úttól a Kaszap utcai lejáróig a Kanálissal (Hódtópaperei-csatorna) bezárt területet a város parkíroztatta, fásíttatta. Területe 24 kát. hold. A Népkertben építették fel a millenniumi kiállítás után a Nyári színházat (1. ott), a Szentkirályi utcai bejárat mellett a kertészlakot, az üvegházakat, beljebb jobbra a Vigadót (1. ott), a színház mellett, a Szó'nyi utcai lejáró nála nagykapu mellett a fából készített csőszházat. A századfordulón építették a Népkert DK-i sarkában a „Lövöldét” (1. ott), a DNy-i részén pedig 136
