Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
de építkezési célokra is hordják (Halmi János, Kerekes Gábor), A,0 89 m □. A J. cs. térkép XIX. 28. lapján az aranyági nagy uradalmi szőlősterületek közepén van kirajzolva, nagy köralakú alappal bíró halom, de neve nincs feltüntetve. 1295. Nagy kérésztút. A határ K-i részén az egész Pusztát ÉNy—DK irányában keresztülvágja. A Mágocsoldali iskola közelében, attól K-felé indul ki a Szentes—orosházi útból, s valamennyi pusztai dűlőt átvágva a Barackos-dűlőn át a Csomorkányi- majorig tart. Az út K-i oldalán húzódik végig a Nagy-keresztúti-csatorna [11], 1296. Nagy-kérésztúti-csatorna. Vásárhelykútastól K-re az Orosházi műút 23. km-re előtt indul ki, és a Nagy-keresztút mellett húzódik D felé, s a Sámson—apátfal vi-főcsatornába vezet. A pusztai dűlőket átvágva, azok káros vizeit vezeti le (Bogárzók, Csárpa, Fecskés stb). K felől felveszi a Sóstói-főcsatorna, Ny felől a Kis- keresztúti-csatorna és a Pusztaszéli-csatorna vizeit, kezdeténél a műút mellett pedig a Kakasszéki-levezetőcsatornák, valamint K felől a Szélmalmi-csatorna vizeit [12]. 1297. * Nagy-kikötő. A Hód-tónak a mai Bocskai utca alatti, É felé néző nagy kiöblösödését, a Cigöllért nevezték így (1. ott). Itt volt legmélyebb a tó vize, itt még a legnagyobb szárazság idején is állt a víz, áradáskor pedig örvényes volt. K-i részén, ahol legmélyebb volt a víz, ott kötöttek ki a hajók, a mai Bauer-malom és gőzfürdő alatt, míg Ny-i részén, ahol a Topa-ér ömlött a tóba (a mai Bocskai utca eleje), a tutajok kötöttek ki, s a hozott árukat (főleg mész, kő, körte, alma stb.) azonnal a parton vagy a nem messze volt ún. Kispiacon, a mai Kálvin téren árulták. A hajókról, illetve a hajókra az árukat (főleg mész, só, épületfa, illetve gabona, kukorica) a Bauer- malom helyén volt lankás lejárón kocsikkal, talicskával szállították (Halmi János, Halmi József, Jó Ferenc és Kerekes Gábor). 1298. * Nagy Kollan-tó. L. KoUan-tó. 1299. * Nagy-Lógér. Az 1770-es években telepítette az uradalom a „Láger” nevű városrészt. A mai Dáni utca környékét, amelyik a Kútasi úthoz esett közelebb, nevezték Nagy-Lógernek, ellentétben a Garay (akkor Tehén utca) környékén, a Kistó-ér partján később települt Kis-Lógerrel. Az idők folyamán a két település összeépült, s csak Lágernek nevezték (L. ott). 1300. Nagy Ludas-halom. A Lúdas-ér DNy-i partján, a Téglás-ér torkolatánál emelkedik. Hidroeolikus képződmény. Ma a Vásárhely—szentesi út vezet mellette. A környezetéből még ma is erősen kiemelkedő halom, mely DK felé szelíden lejt az Ördöngős-partba és a Kéktó-hátba. Ma már nem tartozik a vásárhelyi határhoz, de régen környékét főleg a vásárhelyiek bérelték [7], 1301. * Nagy-Margita. A Nagy-sziget közepe táján szélesen elterülő mocsár volt a Lófogó-ér és a Tetű-vár között. Nagy víz idején a Lófogó-értel volt összeköttetésben. Ilyenkor a mai Szegedi útig is kiterült vize. Jelenlegi fenékmagassága 78,0—78,5 m □ [6/26], 1302. * Nagy-mészárszék. A Nagypiacon tégla alapon vályogból épült. Előtte 7 téglaoszlopos tornác, nádfedéllel borítva. Az ispánlakástól K-re esett. Volt benne egy szoba-konyhás lakás, bolthelyiség, faggyús-szalonnás kamra, istálló, kocsiszín. Később a piactér rendezése következtében a mai Andrássy utca 8. szám alatt az ún. Elkán-ház helyére tették át. 1303. * Nagy-piac. A régi városháza, ó-gimnázium, ó-templom, Sas vendéglő és a Szentesi utca eleje közti üres helyen, a mai Kossuth tér egy részén volt a múlt században a Nagy piac az 1920-as évekig. 1304. Nagy-Puszta. A Pusztának a Pusztaszéli úttól K felé, az Orosházi úttól D felé eső részét nevezték így (Gregus Máté, dr. Ivánka Zoltán). 1305. Nagy-rét. A régi Kopáncsi-sík vagy tó medrét nevezték így, mikor már a tó jellege megszűnt, vize megkevesbedett. Határolják K felől a Kopáncs-kistiszai-csa133
