Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
torna, É felől Kotac, Solt, Szakállhát, Ny felől Vajhát, Farki-rét és Györpölés. Hajdan vízjárta terület volt, jó halászóhely és nádló terület, száraz időben legelő és kaszáló. Ma víztelenített területe jó minőségű szántó. Magassága: 77,0—77,5 m □. 1306. Nagyrét-Gorzsa. Dűlő, a hajdani Nagyrét egy része a Szegedi út és a Csárpa- teleki út között. Lakossága: 429. Ebből ref.: 105, r. k.: 255 [9]. 1307. Nagy Sándor utca. Az IV. kerület csendes kis utcája. A Deák Ferenc utcát köti össze a Fácán utcával. Ebben az utcában van a Kovács—Küry ref. elemi iskola. Az utcát a múlt században Csillag utcának nevezték, s a századforduló idején változtatták meg nevét Nagy Sándor József (1804—1849) aradi vértanúra emlékeztetőül [13]. 1308. Nagy Sándor utcai Kovács—Küry iskola. Néhai Kovács Ferenc (1823— 1895) ügyvéd, képviselő, ref. egyház főgondnoka, tud. akadémia r. tagja és felesége Küry Terézia, a ref. egyház nagy jótevői (200 000 Ft vagyont az egyházra hagytak) építtették [8], 1309. * Nagy-Sár. Zsigmond király 1408-i adománylevele Solti Dávid birtokai között sorolja fel. Azonos lehetett Nagy-Sártóval, vagyis Sár-tóval [38/11. 135, 136]. 1310. Nagy-sík. A Kopáncsi-síkot nevezték (főleg régen) Nagy-síknak s mélyebb részeit Nagysík-tónak. A J. cs. térkép „Kopáncsi Sík Toó” néven jelzi XIX. 28—29. számú térképlapokon [4/25—26], 1311. Nagy-szállás. Sámson alatt a Száraz-ér mentén elterült, hajdan kiváló legelő, kaszáló volt. Most elsőrendű mezőgazdasági terület. 1312. Nagy-sziget. A Hód-tava és a Gyúló-ér között elterült partosabb rész. Hajdan csak magasabb vízállás idején került áradás alá. Alakja félhold formájú, felső része K—Ny irányú s szélesebb (3—5 km), alsó része kb. É—D irányú s DNy felé hegyesedő, görbülő csúccsal. Felszíne nagyjában 79,5—80,5 m □. A felső rész Ny-i szélén terülnek el a Hód-tó, Gyúló-ér medréből kifújt nagy homokhalmok (Szöllö- halom, Kishomok, Nagy-homok) ^ 82—90 m-ig emelkedő tömegei, s innen a terep egyenletesen lejt le 79 m-ig. Az É—D-i rész a Gyűlő és Hód-tó 77,0 m-es szintjéből egyenletesen emelkedik a közepe felé a 80,0—80,5 m-ig, a Gyúló-ér partján hidro- eolikus halomsorozat emelkedik (F. Gyúló-ér). A Nagy-sziget egész területe ma már víztelenítve van a Nagyszigeti-csatornahálózattal, mely a Lázár-tiltó alatt torkollik a Hódtói-csatornába. (L. ott). 1313. Nagysziget-Gorzsa. Dűlő, melyet ÉNy felől a szegedi vasútvonal, ÉK felől Sarkaly, DNy felől Kopáncs, DK felől pedig Batida határol. Területének legnagyobb része a régi Hód-tó és a Gyúló-ér közrefogta Nagy-sziget. Fakosság száma: 327. Ebből ref.: 198, r. k.: 116 [9], 1314. Nagyszigeti-csatorna. A Nagy-sziget területét vízteleníti, a hajdan mélyebb mocsarak, erek és lefolyástalan területekről szedi össze a csapadék- és belvizeket (Margita, Lófogó-ér stb), nagyjában követve a régi vizek medrét, behálózva a sziget területét, s a Hódtói-csatornába viszi vizét a Lázár-tiltó alatt [12]. 1315. Nagy takarék ~ Öreg takarék. (Hódmezővásárhelyi Takarékpénztár). Az ország harmadik takarékpénztára volt (az első a Pesti Hazai, második a Szeged— Csongrádi Takarékpénztár). 1868-ban alapították. A jelenlegi székházat a Kossuth téren építették (Kácser János). Építési költsége 245 344 K volt. Bérpalotáját a Kossuth tér és Hódi Pál utca sarkán Koncz Péter építésvállalkozó építette fel, költsége 273 026 K volt [20/167—168], 1316. * Nagy-tanoda. A ref. gimnáziumot nevezték így az 1864—65. tanévben (Ev. reform, főgimnasium 1886—87. évi értesítője 14. old.). 1317. Nagy-tatársánc. L. Tatársánc. 1318. Nagytatársánci-düllő A határ K-i részén az A r any adh aln íi- dű löt ő 1 DK-re, 134
