Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
magaslatot Sarkaly közepe táján, a Kámvási-csatornátói É-ra, kb. 300—400 m-re, mely szüleiktől, nagyszüleiktól maradt hagyomány szerint régen sokkal magasabb volt, s tetején sok malter-, tégla- és kőtörmelék volt. Szántás, ásás közben egy nagyobb téglaépület alapot találtak, de anyagát már régen építkezésre elhordták. Ezt nevezték régen Meszes-dombnak vagy-halomnak. Mai terepszint ezen a helyen 83,5 m, az átlag 80,0—81,5 m-es szinthez képest □ [7], 1251. * Mezőkopáncs. Gr. Pálfy Tamás Csanádi püspöknek visszaadományozott javak között Pereskútas, Mágocs, Mezőkopáncs és Csókás szerepel 1654-ben. Ezeket főleg a vásárhelyiek bérelték [38/IV. 52. V. 706]. Nem lehet megállapítani, hogy Ko- páncs nagy kiterjedésű területének melyik részét vagy talán az egészet értették-e ilyen néven. 1252. Méhész. A Bogdány-ér és Lebő-halom közti terület. ÉNy felől a Zsegenye-ér választja el a Zsegenye-háttól (1. ott). Tulajdonképpen a Porgány-szigetnek egy része, melynek átlagos szintmagassága 78 m körül van □. 1253. * Mélyhorgonya. Három ily nevű halastó szerepel Zsigmond királynak Solti Dávid és társai részére kiadott 1408-i adománylevele idejében az uradalom tartozékai közt [38/11. 414], Ezek közül egynek medre még ma is megvan mint Horgonyaié (1. ott) [6/14, 22], 1254. * Mélysár. A Barci-fokkal, Térével és a Tiszával összefüggő mély fekvésű, vizes terület, mely hajdan, főleg áradások alkalmával jó halászóhely volt. Partján terült el régen a Mélysár erdeje. 1255* Mélysár erdeje. Az elpusztult Körtvélyes község határában a Tisza, a Keskeny-tó és a Mélysár között terült el a hajdan nagy kiterjedésű, hatalmas nyár- és fűzfákból álló erdő. Maradványai még a múlt század vége felé is láthatók voltak. (Pányi György, N. Kardos Imre). 1256* Ménescsapás-ér. Kopáncson a Csárpa-hegytől K-re,a Kökény-domb alatt húzódott jelentéktelen medre az Antalics-hát mellett a mai Hódtó-kistiszai-csatorna mentén [6/40]. 1257. Mészárszéki-Szikáncs. Táncos-dombtól D-re a Répás-hát és Szikáncs-oldal közti terület. D-i szögletében a Nádas-halom (1. ott) emelkedik 87 m magasságig k, o, míg az átlagos felszíne a kerületi részeken 79,0—80,0 m, közepén pedig 78,5 m □. Nevét onnan kapta, hogy ez a terület az uradalmi mészárszék vezetőjének volt a járandósága. Mikor a város megváltotta a mészárszék jogát, ez a terület is a város tulajdonába ment át. (Varga Imre). 1258. Mihály útca. Lázár utcából indul ki, s a Damjanich utcával nagyjában párhuzamosan haladva a Szerencse utcába vezet. Ma a 40. házszámig az I., onnan végig a III. kerületbe tartozik, azelőtt pedig az I. és II. tized határutcája volt. Régen sokkal forgalmasabb utca volt, a belvárosból Tabán „szívébe” vezetett. Előző neve Tabán utca volt, de a nép általában Tabáni Nagy utcának nevezte (Nagy Sándor, Tűhegyi Sándor). Kár volt a jellegzetes ősi nevet egy általános, semmitmondó névre változtatni. Vissza kellene adni a régi helytörténeti nevét [13], 1259. Miklós útca. A Mihály utcát a Damjanich utcával összekötő 3. utca. Régen az I. tized utcája volt, ma az I. kerületbe tartozik [13]. 1260. Mindszenti út. L. Mártélyi út. 1261. Misán-lapos. A Szegedi úttól ÉK felé terült el a Hód-farok széles medre, mely a Hód-tavát a Gyúlóval kötötte össze. Nagy víz idején csónakkal jártak rajta és halászták. Kis víz idején kaszálták fenekét. Szabályozás után kiszáradt medrét mezőgazdaságilag hasznosítják, legmélyebb része a lefolyástalan Misán-lapos. 1262. Misánlaposi-csatoma. A Szöllőhalmi-Keselyesi- csatorna D-i ága, mely 129
