Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
lehetett, de az is lehet, hogy régen a gyakori tűzvészek utáni városrendezések következtében eltüntették a régi közt vagy kis utcát [13]. 1238. Márton utca. A belváros csendes kis utcája. A Petőfi utcát köti össze a gr. Bercsényi Miklós utcával (azelőtt Csalogány utcával). Az evangélikus templom mellett kezdődik. Régen a III. tizedbe tartozott, ma a IV. kerület utcája. Ebben az utcában van az evangélikus iskola [13]. 1239. Máté dombja. Szöllőhalom mellett a Kishomoki-hátság DK-i végén levő magaslatot nevezték így. Térképeken nincs jelölve. Ma már csak a környékbeli idős emberek emlékeznek rá. (Bagi Béla, Halmi József, Pócsy Jenő) [7], 1240. Mátyás-halom. Hasonló nevű dűlő ÉNy-i végében a Csomorkányi út É-i oldalán meredeken emelkedik ki a terepből O 92 m. XX. 28. lap, □ 87,5 m. Hidro- eolikus képződmény. A halom lábánál volt a Mátyáshalmi olvasókör, a Kontrus boltja és a Tolnai kovácsműhely. Közelében, a Csomorkányi út és a Ficsér-dűlő által bezárt szögben állt a Nagy Tóth-féle szélmalom [7]. 1241. Mátyás-halmi-düllő. A határ K-i részén a Csomorkányi út és a Pusztaszéli út között a Kistóvölgyi- és a Csomorkányi-dűlőkkél szomszédos. DNy-i sarkán épült a Mátyás-halmi-iskola. Lakóinak száma: 167. Ebből ref.: 115, r. k.: 47 [9], 1242. Mátyás-halmi-főcsatorna. A Csomorkányi-lapos vizeit gyűjti össze, s a Cso- morkányi-csatorna útján a Pusztaszéli-csatornával is összefüggésben van. Vize a Szárazér-porgányi-főcsatornába ömlik. A Batidai-csatorna útján az Összekötő-csatornával is összefügg [12], 1243. Mátyás-halmi iskola. A Csomorkányi úton. a 13. és 14 km közt a mátyáshalmi dűloút kezdeténél épült 1 tantermes, 1 tanítós állami elemi iskola [8]. 1244. Mátyás utca. Susánnak. DNy-i első nagyobb utcája, amelyik a Kállay utcával párhuzamosan halad a Szeremlei, volt Nap utca végétől a Kistópart utcáig. Régen a IV. tized utcája volt, ma a VII. kerületbe tartozik [13]. 1245. Mázsaház. A régi Kórház, majd Kérészt s most a Wlassics és a Völgy utca sarkán, a volt uradalmi présház, későbbi óvónőképző intézet telkén épült a régi Mázsaház. A Kérészt utcai frontján volt a mázsahelyiség, mellette a bejárati nagykapu, mely az udvarba vezetett, itt volt a mázsa, s innen a Völgy utcai kapun lehetett kimenni, itt volt az iroda és a pénztárhelyiség. 1896-ban a mázsaház részére új épületet készítettek a Vásártér DK-i sarkán, a Kútasi út szélén s Szabadság tér 45. számot kapta, újabb házszámrendezés alkalmával 66. szám. Ebben az épületben kapott helyet a „cédulaház”, vagyis a járlatiroda is, ahol a „pakszust” írták (1. Cédulaház). A régi mázsaház helyére az óvónőképző intézet konyha- és gazdasági épületét emelték (Halmi János, Herczegh István). 1246. Médgyesi utca. Tarjámban a lecsapolt és kiszárított Királyszék-tó medrének É-i részén levő rendezett utca, mely a Királyszék utcát a Könyök utcával köti össze. Régen a I. tized utcája volt, ma II. kerületbe tartozik. Előző neve Meggy utca volt [13], 1247. * Meggy utca. Tárj áriban a mai Medgyesi utcát nevezték így a múlt században. Ez az utca is — mielőtt a körtöltést elkészítették — a paperei szőlős-gyümöl- csöskertekbe vezetett, s nevét az ottani sok meggyfától kapta (id. Dezső József, Pócsy Jenő, Tűhegyi Sándor) [13], 1248. Mélinda-iskola. A Károlyi-uradalom kopáncsi iskoláját nevezték röviden így (1. ott). 1249. Mélinda-major. A Károlyi-uradalom kopáncsi majorságát nevezték így Károlyi Melindáról, akinek a birtokát képezte. 1250. Meszes-halom. Tembesi Miklósné az 1400-as évek elején kelt adománylevele Szentkirályon említi a Katra-föld és Badushalom-teleke között [38/1. 169, II. 421]. Szentkirályi és sarkalyi idős gazdák mutattak egy lényegtelen, erősen leszántott 128
