Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
vége felé bontottak le. Ma a II. kerület rendezetlen utcája, azelőtt az I. tizedbe tartozott. Előző neve Kétmalom utca volt (1. ott). (Halmi János, Tűhegyi Sándor) [13], 1195. * Margita-semlyék. A Kis- és Nagy-Margita (1. ott) régen mocsaras, zsorn- békos részét nevezték így (Pócsi Jenő). 1196. Markó-halom. Az orosházi vasútvonal mentén Kútvölgy és Sóshalom vasúti megállóhely között emelkedik, a kútasi és kútvölgyi közös dűlőút mellett. Környezetéből még ma is jól kiemelkedő természetes halom. Repülőgépről nézve egy Ny-DNy—K-ÉK irányú halomsorozat erősen kiemelkedő tagja, melynek alakja hosszúkás, elnyúlt tü, O 93 m [7], 1197. * Marti-csárda. A Körtvélyesi-holtkanyar ÉK-i sarka alatt a Tabán-szegedi út végénél épült, a régi komplejárónál. Régen forgalmas csárda volt (1. Körtvélyesi- csárda). (N. Kardos Imre, Pányi György). 1198. Mágnes község. 1396-ban említik először az oklevelek Magoch néven. A leletek tanúsága szerint a régi falu helye a Mágocsi-puszta közepe táján a Mágocsi- telek helyén kereshető, mely a Mágocs-ér É-i partján a Határ-halom és Gunyhó-telek közti magaslaton terült el [38/11. 383], 1552-ben a törökök feldúlták, 1596-ban pedig végleg elpusztították a falut. 1728-ban a gr. Károlyi-család birtokába került mint Vásárhelyhez tartozó puszta [26/11. 44], 1199. * Mágocs-ér ~ Száraz-Kórógy. A Hajdúvölgy-érhől a mai Eötvös dűlőben ágazott ki, és innen majdnem egyenesen DNy irányban haladt Nagymágocs alá, ahonnan D felé néző nagy kanyar után E felé tartott, s hajdan vize a Kórógy-érbe ömlött a Donát-halomnál. Medre még ma is csaknem végig jól kiképezett, széles és helyenként igen mély is. Medre le van csatornázva, mai fenékmagassága 80,5—81,0 m □ [6/39], 1200. Mágocs-ódal. A Mágocs-ér partján húzódó hidroeolikus képződmény. Ma már erősen le van szántva, igen jó termőterület [7, 20/592]. 1201. Mágccs-cdal-düllő. A határ ÉK-i sarkában a legutolsó dűlő. D felé a Puszta- vöröshalmi-díilő, É felé a mágocsi, K felé pedig a pusztaszentetornyai határral szomszédos. A dűlőt ferdén átvágja a Szentes-orosházi út. Lakossága: 220, ebből ref: 69, ev: 24, r. k: 125 [9], 1203. Mágocs-ódali iskola. A Szentes-orosházi út mentén a 27. és 28. km között a Mágocs-oldali-, Pusztavöröshalmi-, Apróhalmi- és Borosszék-dűló'k összetalálkozásánál épült állami elemi iskola, 1 tanteremmel és 1 tanítóval [8], 1204. Mágocsi-telek. A Mágocsi-puszta területén, annak közepe táján elterülő, partosabb rész a Mágocs-ér É-i partján. Itt lehetett a hajdani elpusztult Mágocs község belterülete. Az 1840-es években még láthatók voltak az Árpád-kori templom alapfalai [38/11. 392], 1205. Máma. A Kenyere-ér és a Kincses temető közti partos rész 80,5—81,5 m □. A múlt századokban nagy, összefüggő szőlőtelepítés borította, mely a Kenyereháti- szőllőkkel is összefüggött. A J. cs. térkép XIX. 28. lapján jól látható. Máma-földnek. is nevezték és nevezik még ma is, főleg az öregek. (Tűhegyi Sándor, id. Dezső József). 1206. Máma-főd. Máma és Máma-zug környékét egybefoglalóan nevezték így. 1207. Máma-zug. Máma-földnek a Kenyere-ér É felé néző kanyarulatában levő partos része, mely nyomási föld. Felszínének magassága 80,0—81,0 m □. 1208. * Mámai-csapszék. A márnái szőlőkben a Mártélyi út mentén volt uradalmi csapszék, mely már az 1700-as évek elején megvolt [38/IV. 343], 1209. * Márnái régi-szöllők. A J. cs. térkép 1784-ben készült XIX. 28. lapján az egész Máma területén a Kenyerei-szőllőkkel összefüggő szőlőtelepítés van kirajzolva, de a márnái csapszék nincs feltüntetve rajta. 1210. Mária Valéria utca. A belváros keskeny utcája a Szentesi és Szent Antal 125
