Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
utcák között. A Szegfű utcát keresztezi. Ebben az utcában van a kereskedő és iparos- tanonc iskola, mellette pedig a belvárosi régi óvoda. Régen a III. tized utcája volt, ma a IV. kerületbe tartozik. Előző neve Csonka utca volt [13]. 1211. Mártély. Község, közigazgatásilag Vásárhelyhez tartozik. Első említés Zenthadrianmartyr néven 1024-ből, midőn Szt. István a zalavári apátság részére adományozta Szent Adorján pusztát. 1335 előtt már temploma volt, s a pápai tizedjegyzék- ben is szerepel. 1439-ben a zalavári apátság kérte a királytól a rév engedélyezését, amit meg is kapott. A község határa a múlt századokban a Tisza mindkét partján a Hosszú-tó tói a Sebes-fokig terjedt [38/11. 392], Az első település temploma valószínűleg a mai töltésen belül lehetett a községgel együtt a Tisza kanyarulatában [20/144], Ásatások alkalmával itt sok embercsontot stb. találtak. 1660 körül elpusztult [26/11. 33]. Utána jó fekvése miatt mind sűrűbb halásztelepülés lett, azután pedig lassan kialakult a mai falu. A vasútállomása 1894- ben készült el, a kövesút nem sokkal utána. A katolikus templomát 1911-ben szentelték fel. A református egyháznak itt leányegyháza, iskolája, óvodája van. A strandfürdőt 1920-ban létesítették, és azóta rohamosan fejlődött a fürdőtelep és a község is. 1212. Mártély. Vasúti állomás a szentesi vasútvonal mentén a Népkert állomástól 10 km-re. 1213. Mártély-düllő. A határ ÉNy-i sarkában a Tisza és Székhalom-dűlők között terül el. É felé Mindszentiéi határos, D felé pedig a Kender-tóval. A dűlő közepe táján van a község, s területét ferdén vágja át ÉNy-DK irányban a Mindszenti út és a Szentesi-vasútvonal. Lakossága: 833. Ebből ref.: 279, rk.: 546 [9]. Mártély község és környékének magasabb területei már az ókortól kezdve nagyon jó megélhetést és biztonságot nyújtottak. Különböző korokból gazdag és értékes leletek kerültek elő innen: Körös, bronz, jazig, germán, avar, XII—XIII. sz. [2/108, 117, 138, 175, 179, 186, 38/1. 195,211,219, 461—481] [9], 1214. Mártély Fekete-halom. L. Fekete-halom. 1215. Mártély-feketehalmi-düllő. A határ ÉNy-i sarkában, Székhalom- és Darvas- szék-dűlő közt terül el. É felől Mindszent határolja, D felé a Kender-tóv al határos. Lakossága: 447. Ebből ref.: 378, r. k.: 66 [9], 1216. Mártély-feketehalmi iskola. A Szegvári út 9. km-nél a feketehalmi dűlőút keresztezésénél épült állami elemi iskola 1 tanteremmel, 1 tanítóval [8]. 1217. Mártély-mindszenti-határcsatorna. Mártély É-i határán húzódó csatorna, mely mind a két község érintett határrészéről szedi össze a káros belvizeket [12], 1218. Mártély-ódal. Mártély községtől K felé eső területet nevezik így. Ä határ dűlőzése előtt a Barattyos nagy része is ide tartozott (Gál Sámuel barattyosi öreg gazda). 1219. * Mártély-Sebesfoki-erdő. A XVIII. században Mártélytól D-re a Sebes-foktői K-re a Tisza partján nagyobb kiterjedésű, főleg fűz- és nyárfaerdő volt, melynek alakja háromszög volt, s oldalai 800—900 m hosszúak [38/1. 163]. 1220. Mártély-szél. Mártély-dűlőnek a községtől É felé Mindszent határáig terülő részét nevezik így, de nem azonos Mártély-oldaliai. 1221. Mártélyi-átvágás. A Tisza szabályozása alkalmával 1889—1891-ig létesítették. Kotrással 1901—2 években bővítették, 1903—1904-ben a hullámtérbe került „dög”-töltéseket „leásták”, és a felső mederrészt áttöltötték [22,42, 52, 58], Anyási- átvágásn&k is nevezik. (Benes Gyula, Pányi György). 1222. Mártélyi-csatornaréndszér. Mártély-, Székhalom-, Darvas-, Feketehalmi- és Korhány-dűlők lapályain összegyűlő káros belvizek levezetése érdekében létesítette az Ármentesítő Társulat. Tartozékai: 1. A főcsatorna 5 940 m, mártélyi mellékág 225 m, Ferenczi szívóág 400 m, Székhalmi szívóág 260 m, összesen: 8 8150 m. 126
