Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
1182. Lúdvári-zsilip. A Lúdvári-csatorna torkolati részére épített zsilip, melynek segítségével a Tisza alacsony vízállása idején a belvíz szabadon folyik be a Tiszába. (Benes Gyula ig. főmérnök). 1183. * Líceum. A ref. főgimnáziumot az 1865—66. tanévtől nevezték így 1873—74-ig. Azután már „főgimnasium” a szabatos neve. (Ev. ref. főgimnasium 1886—87. tanévi értesítője 14. oldal.) 1184. Macélka-csatorna. A Kendertó-laposán volt Maczélka-tanya és birtok mélyebb részeiből gyűjti össze a belvizeket, és a Darvasszék-mártélyi-főcsatornába vezeti [12]. 1185. * Magazinum. A „szalma komiszárius” lakása és raktárai voltak a területen az Ó-arany temető szomszédságában a vásárállás szélén. Később a város megvette az épületet az uradalomtól, és kórházzá alakították át. Amikor az új kórház felépült, magtár lett belőle, az udvarán pedig fatelep volt [38/IV. 78], 1186. Magyar útca. Külső Tabánban a Damjanich utcái köti össze a Lévay utca végével. A III. kerület rövid, kis utcája a „juhszélen”. Előző neve Kukorica utca volt (1. ott). A századforduló előtt az I. tizedbe tartozott [13], 1187. Majolikagyár. A vásárhelyi művészek és műpártolók (Tornyai János, Endre Béla, Pásztor János, Kallós Ede, Darvasi István, Rubleczki Géza, dr. Imre József, dr. Szalay József, Bodnár Bertalan, Szathmáry Tihamér, Kiss Lajos stb) az 1900 évek elején összeálltak, és megalapították a „Művészek majolika és agyagipari telepét”. A város a tulajdonát képező és Újvároson a hajdani Kis-tó partján álló, régi híres betyártanyát, csárdát, a Hajda-vendéglőt bocsájtotta rendelkezésre. 1911. évi április hónapban nyílt meg az üzem, és azóta állandóan fejlődve eleinte országos, majd európai, később világhírnévre tett szert. A művészi majolikatárgyakon kívül készítenek kályha- és falburkoló csempéket, kandallókat, edényeket stb. Minden föld részre szállítanak [20/77]. 1188. Makói országút. Újvároson a Csomorkányi utcából indul ki jobb felől, és a körtöltésig tart. Itt kétfelé ágazik: közvetlen folytatása a Makói út, K felé pedig az Erzsébeti út ágazik ki belőle. Régen az V. tizedbe tartozott, ma a VIII. kerület utcája [13], 1189. Makói út. Újvároson a Csomorkányi utcából kiinduló Makói országút folytatása. A körtöltésnél kezdődik, és DK felé Makó irányába húzódik [11], 1190. Makói útca. Újvároson a Sarkalyi utcától a Makói országúiig tart. Rendezett, széles, hosszú és egyenes utca. Régen az V. tizedbe tartozott, ma a VIII. kerület utcája [13], 1191. * Makra-temetése. A régi, még a középkorban elpusztult Fecskés község határában volt terület, Orosházához közel [38/1. 9]. Hajdan főleg dinnye és köles termesztésére használták [38/V. 741], 1192. Malajdok-halom. A Porgány-ér D-i partján a Sulymos-ér torkolatánál emelkedik. A Kerek-Sulymos-hát ÉK-i terjedelmes kiemelkedése. ^,0^2 m. Hidroeoli- kus képződmény a környező erek, tavak medréből, amely részben a víz kisodrása, részben szélkifúvás következtében jött létre. Régen jó kaszáló, vízmentes része pedig szántó volt. Ma egész környéke is kiváló szántó, mezőgazdasági terület. Fekvésénél fogva mind az ős-, mind a középkorban településre alkalmas terület volt [7], 1193. Malajdok-csatorna. A Malajdok-halom körül elterülő mély részek — a Tisza- és a belvíz szabályozása előtt mocsarak — káros, fölös vizeit szedi össze, és a Tápéi- főcsatornába vezeti [12]. 1194. Malom útca. Turjánban van a Zrínyi és László utca között. Nevét az utcában régen épült és a város első nagy kettős malmától kapta, melyet az 1800-as évek 124
