Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
vizébe, melyet egy viharos napon a Hód-tó hullámai elmostak a rajta levő házakkal együtt (1. Hód-tó). 1134. Lebő-halom. A Porgány-, Bogdány- és Sulymos-ér közrefogta Lebő-hát 85 m-ig emelkedő része W 0. Az Ármentesítő Társulat térképe szerint hármas halomcsoport 82,5—83,0 m magassággal, míg a Lebő-hát a 79,0 m-es szinten belül van □ [7]. Ókori településeket tártak fel itt is. 1135. Lt b ő-hát. A Porgány-, Bogdány- és Sulymos-ér által közrezárt, jól kiemelkedő sziget volt, melyet hajdan csak a nagyobb áradások öntöttek el, főleg az alacsonyabb részeit. Termékeny terület volt, jó szántó és jó legelő volt. Természetes védettségénél fogva már az őskortól kezdve biztos települési hely volt. Ma elsőrendű szántóföld, átlagos magassága 79,0 m. Legmagasabb pontja a Lebő-halom. A J. cs. térkép XIX. 29. lapján a Porgány és Bogdány közrefogta vizenyős területen egy nagyobb, ovális alakú sziget van gondosan kirajzolva Lebő jelzéssel [7], 1136. Lebuki-csárda. A határ ÉK-i részén a régi Újvárosi-pusztán a szentetornyai határszélen, a Szentes-orosházi út mentén, öt út találkozásánál épült hajdan híres, sőt hírhedt csárda. A J. cs. térkép 1784-ben készült XX. 26. lapján is fel van tüntetve. 1137. Lebuki-düllő. A határ ÉK-i részén, a Pusztaszéli úttól K felé az Apróhalmi- és Pusztafeketehalmi-dűlők között terül e. Ny felől az Öthalmi-, K felől pedig a Hármashal ár-dűlökkúi határos. Lakossága: 121. Ebből ref: 57, ev: 17, rk: 44, unit: 3 [9]. 1138. Lébuki-lapos. A mai Lebuki-dűlő közepe táján levő mélyedés, mely a belvízszabályozás előtt vízállásos terület volt. Csak kaszálták, s legeltettek rajta, ha a víz megengedte. Ma már víztelenítve van, s mezőgazdaságilag hasznosítva. (Tűhegyi János, Szabó Péter). 1139. Lebuki-puszta. Hajdan a mai Lebuki- és szomszédos dűlők helyén elterült, fátlan síkságot nevezték így. Legmélyebb része volt a Lébuki-lapos. Ennek szélén hajdan a híres csárda, betyártanya, s a lapos nád tengere jó búvóhelyül szolgált. A csárdának gyakori vendége volt Rózsa Sándor és Nótás Szabó Palkó is. (Tűhegyi János idős gazda visszaemlékezései, amiket apjától, nagyapjától hallott). 1140. * Legen-föld. Nana comes 1266. évi adománylevelében szerepel, valószínűleg azonos Leng, középkorban elpusztult községgel (1. ott) [38/11. 64]. 1141. Lehel utca. Oldalkosár rövid kis utcája, az Andrássy utcát köti össze az Oldalkosár utcával. Kis megtöréssel É felé a Virág utcába, D felé pedig a Szentkirály utcában folytatódik. így a Petőfi utcából ezeken az utcákon át lehetett a legrövidebben lejutni a „Tó”-ba, ma a Népkertbe. Régen a III. tizedbe tartozott, ma a IV. kerület utcája. Nevét Lehel, az augsburgi csatában elfogott és kivégzett magyar vezérről kapta [13], 1142. Lelci-rét. A Lelei-sik magasabb részeit nevezték így régen, a Tisza szabályozása előtt, amelyekről hamarabb ment le a víz (Pócsy Jenő). 1143. Lelei-sík. A Batidai-síktól D-re, azzal összefüggő mélyebb terület, mely Leién túl D felé a Maros irányában terül el [6/16]. 1144. * Lclei-tó. A Lelei-sík legmélyebb pontján elterült, hajdan nagy kiterjedésű tó, mely kiváló halászóhely volt. Mind a Lelei-tó, mind a sík a J. cs. térkép XIX. 29. lapján gondosan ki van rajzolva, fel van tüntetve a környező vizekkel való összefüggésük is [6/16], 1145. Lelei út. A VIII. kerületből, Újvárosról a Sarkalyi utca folytatása. Sarkaly és Szentkirály alatt mindenütt a Hód-tó K-i magasabb partján húzódik. A 7. km előtt ágazik ki belőle a Tízöles út, mely Szikáncsra vezet. A 10. km-nél kettéágazik, az egyik ága a Hód-tó mentén Nagyfa felé folytatódik, a másik ága DK felé Répás-hát és Batida között Leiére vezet,s a vásárhelyi határt a 17. km után hagyja el [11]. 1146. Lendvay utca. Susánban a Klauzál utca bal oldaláról nyíló vakköz. Hajdan, 120
