Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
1084. Kutak. Felsorolásukat lásd a „Helynevek rendszerezése” fejezet 1/13. pontjában, részletesen pedig az egyes nevek alatt. 1085. Kútas-düllő. A Kútasi úttól D felé elterülő és azzal párhuzamos dűlő K felé Pusztaszéli útig tart. Területét ferdén átvágja az orosházai vasútvonal. Ny felé a Kor- tyogóval határos. Lakosságának száma: 444. Ebből ref: 287, ev: 11, rk: 138 [9], 1086. * Kútasi-csárda. A Kútasi út mentén épült a régi időkben híres csárda. Igen forgalmas volt, s a múlt századokban sűrűn látogatták a pusztai betyárok. (Gregus Máté, Jó Ferenc). Az 1900-as évek elején orvosi lakássá alakították át. 1087. Kútasi-hajlat. A Kakasszék—Kútvölgy-ér Kútas környéki részének széles, szelíden lankás partját nevezték így. Kiváló szántóterület. 1088. Kútasi-puszta. Múlt századokban a határ dűlőzése előtt, a mai Kútas-dűlőt és környékét nevezték így. Akkor még a „szállások”, tanyák is ritkák voltak. Abban az időben fátlan területét főleg legeltetésre használták. 1089. Kútasi-puszta. Vasúti megállóhely a Vásárhely-csabai vasútvonal mentén, a nagyállomástól 16 km-re. 1090. Kútasi református templom. 1925—26-ban épült, mint Vásárhely 6. református temploma. 1926 október 17-én szentelte fel Harsányi Pál esperes. Két harangja és orgonája van. Építési költségeire Elek Mihály 64 holdas szép tanyáját ajándékozta a ref. egyháznak 100 000 P értékben [28/11. 566]. 1091. Kútasi katolikus templom. 1926-ban épült, és még azon év telén szentelte föl Hanauer István váci püspök [20/88]. 1092. Kútasi út. A Vásártérről indul ki a Kútasi utca, annak folytatása a Kortyogó mellett a Sóshalmi- és Kútas-dülök között vezet, s a Pusztaszéli «tat keresztezve a Sóstófarok- és Szőkehalmi-dűlőkört keresztül a 27 km-nél hagyja el a határt. A Pusztaszéli út kereszteződésétől Orosházi útnak is nevezik (1. ott). A J. cs. térképen XX. 27 és XIX. 28. lapon jól ki van rajzolva az út csaknem a mai nyomvonalon. 1093. Kútasi útca. A Kútasi útnak ma már a belterületen levő s a Vásártértől a Serházig terjedő, házakkal beépített részét nevezik így. Határutca az V. és VI. kerület, régen pedig a III. és IV. tized között [13], 1094. Kútasi útfél ~ Kútasi útszél. A Kútasi Mikét oldalán húzódó, váltakozó szélességű területsávot nevezik így. Ez a név főleg a múlt században volt használatban. 1095. Kútvőgy-düllő. A Kútasi-dűló'töi D-re terül el. K felé a Pusztaszéli útig tart, Ny felé az Arany ág-dűlővel határos, D felől a Kis-tó-völgy a szomszédja. A partos részeken bronzkori, Hallstadti, korai Árpád-kori leleteket találtak [2/115, 117, 183], Lakossága: 396, ebből ref: 197, ev: 6, r. k.: 191 [9]. 1096. * Kútvölgy-ér. A Kakasszék-ér folytatása, mely hajdan bő vizét a Kis-tó útján juttatta a Hód-tóba [6/36]. 1097. Kútvőgyi-csatorna. A Kenyereéri-csatornüi köti össze a Kakasszéki-csatorná- val, és felveszi a Szőrháti-csatorna vizeit is [12]. 1098. Kútvőgyi-gyógyintézet. Vasútállomás a Szeged-békéscsabai vasútvonal mentén a Nagy állomástól 11 km-re a Kútvölgyi-szanatórium előtt. 1099. Kútvőgyi iskola. A Kútvölgy- és Kistóvölgy-dűlők közti út közepe táján épült állami elemi iskola 2 tanítóval és 1 tanteremmel [8], 1100. Kútvőgyi-szanatórium. Az 1900-as évek elején alakult meg Vásárhelyen a „Szanatórium Egyesület” az Alföldön, így Vásárhelyen is elterjedt „népbetegségnek, a tuberkulózisnak a leküzdésére és a betegek kezelésére. 1903-ban a leendő szanatórium céljaira Vékony József földbirtokos egyik 60 holdas tanyáját ajánlotta fel. Miután az Egyesület átvette a birtokot, a városi tanáccsal egyetértésben évente 6—8 szegénysorsú beteget ingyen kezeltetett, de csak a nyári hónapokban. Mind többen jelentkeztek felvételre, de a szűk keretek közt nem lehetett kielégíteni az igé115
