Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
Újváros szélén kezdődik az Erzsébeti és Makói úttal közrezártan. Határolja É-on Dillinka, K felől Nyomásszél, DNy felől Káposztáskert.Területén települt a középkori Hegyes község (1. ott). Lakosság 85, ebből ref: 74, r. k.: 10 [9], 1069. * Közép-ér. Hajdan a Kenyere-eret kötötte össze a Hód-tóval, kb. É-D irányban a Kender-tó és Pap-ere között. Jelentéktelen víz lehetett, mert ma már nyomát alig lehet a helyszínen biztosan megállapítani. Repülőgépről medre azonban csaknem végig kivehető, főleg hóolvadáskor vagy vizes időszakban. Az intenzív földművelés következtében medre már nagyon be van szántva. Régen jelentősebb volt, mert igen sokszor fenyegette a várost az ér medrén keresztül is a Tisza áradása, mely ellen az Köpépéri-töltéssel védekeztek (1. ott) [6/39], 1070. Középéri-tőtés. 1795 körül 402 öl hosszon emelték a Közép-ér medrén keresztül és lankás partja mentén, hogy a várost védjék a Ny felől jövő áradások ellen. 1071. Közép-telek. A Kopáncsi-sík középső részét nevezték így az Alsó- és Felsőtelek között (Pócsy Jenő). 1072. Közfürdő. A Népkertben épült 1886-ban az Oldalkosár utcai lejáróval szemben. Téglaalapú épület, fából készült kabinokkal, férfi és női uszodával, melyeknek mérete 192, illetve 96 m2. 10 külön kabin van fürdőkáddal, hideg-melegvíz szolgáltatással. Értéke 1910-ben a mellette levő „ingyen" fürdővel (1. ott) együtt 70/m K volt [29/344], 1073*. Közgimnázium. A ref. főgimnáziumot nevezték így az 1862—63. tanévben. [Ev. ref. fŐgimnasium 1886—87. tanévi értesítője 14. old.]. 1074. Közkórház. Lásd Városi közkórház alatt. 1075. Központi vendéglő. Lásd Zsidó vendéglő alatt. 1076. * Kréta-ér. A Kréta-sziget középső részén jelentéktelen ér volt, mely a sziget lapályáról vezette le a vizet a Kéró-érbe a belvízszabályozás előtt. (Benes Gyula ig. főmérnök helyszíni közlése). 1077. Kréta-rét. A Kréta-sziget és környéke hajdan jó kaszáló és halászóhely volt, ma már jó szántóterület. 1078. Kréta-sziget. A Kéró-ér a torkolata előtt két ágra oszlott, és a két ága a Tiszával együtt egy háromszög alakú szigetet képezett, ezt nevezték Kréta-szigetnek. Még ma is jól kiemelkedő terület, melyet hajdan csak igen magas áradás tudott elborítani. A J. cs. térkép XIX. 29. lapján is igen jól ki van rajzolva a sziget. 1079. * Kristók malma utca. A Kisutca városrészben volt ez az utca, de ma már nem lehet tudni, hogy melyik utca viselte ezt a nevet [13]. 1080. * Kukorica utca. Tabán ÉNy-i részének szélső kis utcája volt, mely a Kincses temető felé a nyomási földekre vezetett. Ez a terület igen jó kukorica termő terület volt a belterület mellett, és könnyen megközelíthető. Ezért is kapta ezt a nevet az odavezető kis utca az akkori I. tizedben. (Halmi János, Tűhegyi Sándor). Mai neve Magyar utca [13]. 1081. Kun-halmok. Szöllő-halomtól É-ra fekvő kisebb halmok. Mesterséges emelkedések, sok embercsontot és fegyvermaradványokat találtak bennük. [38/1. 138] Általában a vásárhelyi nép mindazokat a halmokat, melyekben emberi csontokat, fegyvereket találnak, Kun-halmoknak nevezi, még akkor is, ha más neve is van [7]. 1082. * Kurtuelis. Anonymus említi, mint a Tisza melletti halastavat: „Juxta Ticiam est vivarium, quod dicitur Kurtuelis...” Azonos lehet a szabályozás előtti Körtvélyes-tóval (1. ott) [38/1. 106], 1083. Kurva-csapás. A Vásártéren az állatvásár 6 részre osztott és bekerített területén a gyalogosok egy ÉNy—DK irányú csapást tapostak ki, hogy hamarabb átjussanak a Vásártéren. Ézt nevezték így még az 1930-as években mindaddig, míg a teret nem rendezték és be nem építették [13]. 114
