Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
nevezték. Hajdan forgalmas csárda volt, 1900-as évek elején megszűnt, épülete ma erdészház (Varga Imre közlése). 1055. Körtvélyesi-főd. A Jobb-szénahátat nevezték így is (1. ott). Magasabb fekvésű része régen jó kaszáló, mélyebb részei pedig jó halászóhelyek voltak. (Pányi György, Varga Imre). 1056. Körtvélyesi-majorság-rét. Az első' említés szerint a körtvélyesi rét és környéke a Pósaíi család birtoka volt. Az 1720-as években a gróf Károlyi család birtokába került, mint majorság rét. Területe 307 hold volt [26/11. 28, 32]. 1057. Körtvélyesi-rév. 1266-ban említik. Fontos és nagyforgalmú rév volt [38/1, 15, II. 375, III. 535, V. 778]. A körtvélyesi átvágás következtében a szigetté vált te- lületre még ma is komp- és csónakközlekedéssel bonyolítják le a forgalmat (Pányi György, N. Kardos Imre). 1058. Körtvélyesi-sziget. A Tisza 87. sz. körtvélyesi átvágása következtében szigetté vált Jobb-szénahátat nevezték így is (Pányi György révész, N. Kardos Imre), de nevezték Petresi-szigcmek is (1. ott). 1059. * Körtvélyesi-telek. A Jobb-szémhát K-i partos részét nevezték így a régen ott lakó öreg halászok. Pányi György mondta, hogy apjától, nagyapjától hallotta ezt az elnevezést, de ma már nem használják. Feltételezhető, hogy a hajdan nagy forgalmú híres rév melletti partos részen települt a középkori Körtvélyes falu. 1060. Körtvélyesi út. A Damjanich utca végétől kiinduló Mártélyi útból ágazik ki a 3. km-nél,s a védgátnál a Marti-csárdánál végződik. Régen a töltés tetején folytatódott, s vezetett Szeged felé mint igen forgalmas út. Tiszai út-nak is nevezik (1. ott) [11]. 1061. * Köved. Zsigmond királynak Solti Dávid részére 1408-ban adott adománylevele említi Sár-tó és Sulymos-tó között [38/11.135—136], Helyét eddig nem ismerjük. 1062. * Köves-ér. Jelentéktelenebb ér volt, mely a vásárhelyi és kopáncsi földek között a Kopáncs-síkból vezette le a vizet az Ökör-tóba. Torkolata a Tőringtől kb. 800 m-re van K felé. Kövecs-érnek is nevezték. 1063. Köves-halom. A Nagy-réten a Gorzsai-kettőshalomtól DNy-ra az Alföldi- zug-ere partján emelkedett, amely a lábánál folyt, és régen jelentős vizű ér medréből hidroeolikus úton keletkezett. Ma a Telei út vezet mellette. Helyzeténél fogva már az őskorban is lakott terület volt. Ásatások alkalmával a Bádeni kultúrából származó leletek kerültek elő [2/120], 1064. * Köveskéthely. Két Köveskéthely nevű halastó szerepelt Zsigmond király 1408-i adománylevelében Solt tartozékai között [38/11. 135, 414], Közelebbi adat nincs róla. 1065. * Kövesd-ér. Hajdan igen jelentős ér volt, széles, de nem mély medre a Kingéc-földet választotta el a Batidai-fennsíktól. A Csalányos-érből szakadt ki, és a Porgány-érbe ömlött. Egyik mellékága a Kis-Kövesd-ér volt. A Kövesd-ér medrét a Szárazérporgányi-főcsatorna metszi át. Az 1784. évi J. cs. térkép XIX. 29. lapján a Lelei-sík és a Porgány-ér között van rajzolva a Kövest és Kis Kövest, melyek egy szigetet fognak közre. É felé az Őrs-tó, D-re a Panna-hát van. Mai fenékmagassága 77,'0—77,5 m □ [6/38], 1066. * Kövesd-köz. A két Kövesd-ér a Porgány-énel együtt közrefogta területet nevezték így a belvízszabályozás előtt. Közepes áradások idején még szárazon maradt, ezért jó kaszáló, sőt szántóterület is volt. Szabályozás után sziget jellege megszűnt, és az intenzív mezőgazdaság következtében a régi medrek erősen be vannak már szántva. (Benes Gyula, Kapocsi Mihály, Pócsy Jenő). Régen ezt a területet Kövesdi-szigetnek is nevezték. 1067. * Kövesdi-sziget. Lásd Kövesd-köz alatt. 1068. Közép-düllő ~ Högyes-düllő. Háromszögletű terület, melynek Ny-i csúcsa 113
