Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)

II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése

971. Kis-Ürmös-halom. Szeremlei szerint: „Szentkirályon az Ürmös halomtól mintegy 720 ölnyi távolságban délnyugatra” fekszik [38/1. 137], A J. cs. térkép XIX. 28. lapján a jelenlegi Ürmös-hát végén van egy emelkedés jelezve név nélkül, melyet az ott lakók most Kis- Ürmös-halomnak, Kis- Ürmosnék neveznek (Szabó Pál) de ez Szentkirálytól sokkal messzebb esik [7].

972. Kis Vár-tó. Lásd Vár-tó alatt.

973. Kiss Ernő utca. Belső- Tabán csendes kis utcája, mely a Holló utcát köti össze a Simon utcával a Mihály és Pálfy utcák között. Neve Kiss Ernő (1800—1849), 48-as vértanú tábornok emlékét őrzi. Régen a II. tized, ma a III. kerület utcája. Előző neve Szúnyog utca volt. (1. ott) [13],

974. Klapka utca. Susán K-i részén a Klauzál utca bal oldali, utolsó ÉK felé görbülő vakköze volt, melyet az utóbbi időben kinyitottak a Kortyogó felé. Jobb oldalán nyílik az Ibolya utca, amely szintén a Kortyogóba vezet. Nevét Klapka György 48-as honvédtábornok (1820—1892), Komárom hős védője emlékére kapta. (Különb utcát érdemelt volna). Régen a IV. tized, ma a VI. kerület utcája. [13],

975. Klauzál utca. Susán legfontosabb, legforgalmasabb utcája. A Mátyás utcával együtt a volt Nap, ma Szeremlei utca végénél kezdődik, és a Kis-tóba, illetve a Kistó-ér kezdeti részébe vezet, és a vágóhídnál végződik. Rendezetlen, É felé görbülő utca, mint általában a vízparti és vizek közti hátas részek ősi településeire jellemző. (Partvonulatokat követő görbe utcák, a terület minél „jobb” kihasználása érdekében zegzugos vakközök stb). Régen a IV. tizedbe tartozott. Ma a Sugár utcáig a VI. és VII. kerület határutcája, onnan már csak a VI. kerület utcája. Nevét Klauzál Gábor (1804—1866) politikustól kapta, akinek a város fejlesztése érdekében nagy érdemei voltak [13],

976. Kocka utca. Csúcs városrész rendezetlen kis utcája, mely megtörve a Szí. István utcát köti össze a Rákóczi utcával. Régen Lakhatból vezetett a Csúcsba, viszont a Daru és Mózes utcán keresztül a Vásártérre, illetve azon keresztül Lágerba vezette le a forgalmat. A századforduló előtt a III. tizedbe tartozott, jelenleg az V. kerület utcája. Csúcs-tó parti ősi település. [13],

977. Kocsiállás. A ref. gimnázium előtt a körtöltés alatt a Szegedi és Szőnyi utcák közötti területen, főleg a piacos napokon (kedden és pénteken) a tanyaiak itt hagyták kifogva s a kocsi hátuljához kötve lovaikat, a saroglyába téve részükre a szénát, az el- adnivalókat pedig „karon” vitték a közeli piacra, a Kossuth térre és a Szentesi utca elejére. Ezt a területet az 1920-as években kitéglázták, újabban pedig parkírozták.

978. Kocsmák. Felsorolását lásd a „Elelynevek csoportosítása” összesítés II/7. és a IV/12. sz. fejezet alatt, részletesen pedig a megfelelő nevek címszava alatt.

979. Kolera-domb. A Kincses temetőben az 1831. évi kolerajárvány ref. áldozatainak hatalmas tömegsírja fölé emelt domb. A temető ÉNy-i részén kb. 75X37 m-es téglalap alakú 700 □ öl területet foglal el ez az 1—1,5 m magas, egyenletesen lapos terepemelkedés, mely majdnem 100 évig parlagon hevert, miután ennek a területnek a megbolygatását vagy újabb temetkezésre való felhasználását, valamint szántóföldi, mezőgazdasági felhasználását a fertőzéstől, a járvány kitörésétől félve megtiltotta a hatóság. Az 1920-as évektől kezdve szántják, s kukoricával, búzával hasznosítják. De a ref. egyháznak azt a kérését, hogy a temető karbantartási költségeinek fedezésére gyümölcsfákkal ültethessék be, az egészségügyi hatóság elutasította azzal az indokolással, hogy a gyümölcsfák gyökerei mélyre nyúlnak le. (Varga Imre temető gondviselő szóbeli közlése).

Az ármentesítő társulat szintvonalas térképén is gondosan ki van rajzolva, mint négyszögletes terepemelkedés a 80,0—80,5 m-es szintből 81,5 m-es magasságnak

105