Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
jelezve. Az 1:25 OOO-es katonai térkép 5464/11. sz. lapján ezen a helyen terepemelkedés van jelezve kereszttel. Mivel Vásárhelyen úgyis kevés emlék, műemlék van a múltból, ezt a területet védetté kellene nyilvánítani, és a nagy kolerajárvány kb. 1500 református áldozatának csak ebben a temetó'ben levő' hatalmas tömegsírját parkosítani, díszcserjékkel kellene beültetni és emléktáblával megjelölni. Megemlítem, hogy Tótkomlós község ugyanezen évi járványban elpusztult 800 halottjának még 1883-ban díszes síremléket állított [30/443], 980. * Kollan-tó. A Barci-rét K-i felén terült el a Nagy-Kollan-tó, mely a D-i részén összefüggött a Kis-Kollan-tóval. Vizüket a Barci-rétböl és a Tére-érböl kapták. A Barci-rét legmélyebb és legjobb halászóhelye volt régen. Medre még ma is kivehető' helyenkint, s áradások után még most is sokáig víz áll benne. Régi partvonulatát ritkán megmaradt hatalmas fűzfák jelzik, melyek a régen a tó partján elterült, nagy kiterjedésű füzes (1. Kalan-gyűrűse) maradványai, illetve utódai. (Pányi György, Lénárt Sándor, Maczelka Gábor). Lásd még Kalan-tó, Kolon-tó alatt is [6/24], 981. * Kolokán-malom. Susánban a mai Klauzál utca végén a Hal'ész szélén volt a múlt században egy nagy taposó vagy szuszi malom (1. ott), melyet lebontottak, s helyére akkor modernebb, a híres Kolokán „száraz”malmot építették. Ez volt Vásárhelyen a legnagyobb, legjobban felkapott malom, mely előtt „sort fogtak” az emberek. (Herczegh István, Kiss Lajos). Nevét nem tudjuk, hogy honnan kapta, mert volt Kolokány nevű család régen Vásárhelyen (Halmi József, Herczegh István), bár Szeremlei Sámuelnek nagy gondossággal összeállított: „A lakosok családi és történeti jegyzékéiben [38/V. 952—1583] nem szerepel, viszont Kolokányné földjét a Kistó-aljban, mint lelőhelyet említi [38/1. 437], A malom szomszédságában volt a Kis-tó és a Kistó-ér, melynek mocsaras, vizes medrében nyaranta bőven virágzott a jellegzetes kolokán (Stratiotes aloides L.). Tehát a malom neve vagy a tulajdonosáról, vagy a közelében tenyészett mocsári növényről kapta [19/15. 20/188], 982. * Kolon-tó. Lásd Kalan-tó és Kollan-tó alatt. 983. Komlós-orosházi út. Orosházáról Tótkomlóson át Mezőhegyesre vezet. A határ K-i, Orosháza alá kinyúló részét 6 km hosszan vágja át [11]. 984. * Kompolár-fok. A Tisza jobb partján Mártély és Mindszent között képezte régen a határt. Bár a Tisza túlsó partján volt, de a Károlyi grófok XVIII. században mint a vásárhelyi domínium részét említették. Különben is akkor még Mártély határa is átterjedt a Tisza jobb oldalára. Barátok fokának is nevezték (1. ott is). [6/38]. 985. Kongó-tőtés ~ Kis-tőtés. Suséint kötötte össze Újváros felső részével a Kis-tó medrén keresztül. 1847-ben készítették. Ez volt a második áttöltés. Ottani idős lakosok szerint nevét onnan kapta, hogy a közepe táján régen volt egy gerendákból, pallókból készült áteresz, mely a Kis-tó vizét vezette át a Hód-tó felé, s ha szekér ment át a töltésen, az áteresz kongó hangot adott ilyenkor. (Kandó Imre, Kerekes Gábor). 986. Konti űtca. Susánb&n a Klauzál utcát köti össze a Búvár utcával az óvoda mellett. Rövid kis utca meredeken lejt le a Klauzál utca 80,0—80,5 m-es szintjéről a Búvár utca 78,5—79,0 m-es szintjére. Régen a IV. tizedbe tartozott, ma a VI. kerület utcája. Régen forgalmas sikátor volt, mely a híres halászcsárdákhoz és a csónak- és hajókikötőhöz vezetett (1. még Búvár utca) [13]. 987. * Kontra-tó. A Tiszának egy régi, elhagyott kanyarja, mely az 1200-as években fontos halászóhely volt. (L. Durha folyó). Nem tartozott a vásárhelyi határhoz. A Tisza szabályozása előtt még mint tó, mocsár szerepelt, s akkor még halászták. Mai fenékmagassága 79,0—79,5 m. [6/25, 33]. 988. * Kontrászki utca. Régen Lakhat É-i utcája volt, városrendezés során a mai 106
