Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
960. * Kistópart-aranyági szüllek. A J. cs. térkép XIX. 28. lapján a Kis-tó mindkét partján a Kortyogótói csaknem a Domján-halomig DNy—ÉK-i irányú, romboid alakú, összefüggő nagy szőlőtelepítés van gondosan kirajzolva. A régi Csomorkányi wíból két út vezet É felé a szőlőkbe, melyet a Csomorkányi úttal párhuzamos, hosszanti és két reá merőleges út hat szabálytalan rombusz alakú területre osztott fel. Közepe táján egy széles alapú, nagy halom van kirajzolva név nélkül. Megfelel a Nagy-halomnak. (1. ott.) A térképen a szőlős területen épületek nincsenek feltüntetve, de biztosan több is lehetett, mert az 1900-as évek elején a volt uradalmi szőlők helyén létesített homokbányák területén több épületalap-maradványt és pinceboltozat-részeket tártak fel, a falakból jellegzetes, nagy méretű, sárga színű, K (Károlyi) monogram jelzésű téglák kerültek ki. (Halmi János, Kerekes Gábor). 961. Kis-tópart útca. A VII. kerületben a hajdani Kis-tó torkolati részének partján települt. Az utca páros számú házainak telke lankásan, néhol meredekebben süllyed le a tó medrébe, és az azóta történt lényeges feltöltések ellenére még ma is néhol 2—3 m-es szintkülönbségek vannak. A Nagyállomás területéről nézve érdekes, jellegzetes vízparti városképet mutat. A századforduló előtt a IV. tizedbe tartozott [13]. 962. Kis-tó-vőgy. A Kis-tónak helyenkint meredekebb, partosabb részeit nevezték így, ahol a tó, illetve az ősfolyó medre is keskenyebb, de mélyebb volt. (Herczegh István, Jó Ferenc, Kerekes Gábor). 963. Kis-tóvőgyi-düllő. A Csomorkányi és Pusztaszéli út között terül el. É felől a Kútvölgy-, D felől pedig a Mátyáshalmi-dűlő határolja. Város felőli végén, közel az orosházai vasútvonalhoz épült a Kistóvőgyiiskola. Lakossága: 517, ebből ref: 320, r. k: 182 [9], 964. Kis-tóvőgyi iskola. A Kistóvőgyi- és Kútvölgyi-dűlők közti út elején épült, 1 tantermes és 1 tanítós állami elemi iskola [8], 965. Kis-tőtés. A Nagyállomás K-i végénél Susánt Újvárossal, a Sugár, illetve Kistöltés utcát a Szoboszlai utcával összekötő töltés a volt Kis-tó medrén keresztül, melyet 1847-ben készítettek. Régen Kongó-töltésnek is nevezték. (1. ott) [3/1. 3]. 966. Kistőtés útca. A VI. és VII. kerület határutcája, mely a Kis-tó medrén keresztül 1847-ben készített Kis-töltésen vezet a VIII. kerületbe Újvárosra. Innen kapta jellegzetes nevét. Rendezetlen, tipikus vízparti településű utca, amely megtöréssel a Görbe utcától a Sugár utca folytatása. A susáni magas platóról D felé a hajdani Kis-tó medrébe nyúlt háromszög alakú félsziget csúcsán keresztül 80,0 m-ről 78,0 m alá lejt. A Nyár utca keresztezi, jobb felől pedig a Gábor utca vezet bele. Századforduló előtt a IV. tized utcája volt [13]. 967. * Kis utca. Régi városrész volt, a mai Deák Ferenc és Petőfi utcák környéke. A kerületi beosztás előtt „tized” volt [38/11. 452. III. 272]. 968. Kis útcai elemi iskola. Ma Deák Ferenc utcai iskolának nevezik. Miután az oldalkosári leányiskola épülete (1. ott) elavult, s a helye sem volt megfelelő, a Kis utcában, a mai Deák Ferenc utcában a város jegyzőjének házát vette meg a ref. egyház 1839-ben, és iskolának alakították át. Eleinte csak leányokat tanítottak benne, később fiúkat is. Nemsokára kicsinek bizonyult, ezért 1859-ben újraépítették, s 1896-ban tovább bővítették. [39/1. 168]. 969. * Kisutcai nagy-tó. A Hód-tónak a mai Bocskai utcai nagy beöblösödését, a „Cigöllér”-t nevezték így is partján elterülő régi tizedről, akkori városrészről. (Jó Ferenc, Égető Imre). Ezt az elnevezést még az 1910—20-as években is használták. (1. a belterületi 1 :6000 térképen is). 970. * Kisutcai piac utca. A kisutcai városrészben említik a régi írások, de eddig nem tudtam megállapítani, hogy melyik mai utcát nevezték így. (Herczegh István és Jó Ferenc szerint lehet, hogy a Kis piacot nevezték így is). [13], 104
