Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
31-én már megmozdult a zsilip szerkezete. Június 1-én 1 óra tájban kidó'lt az egész zsilipkapu, és teljesen felborult. Az óriási erővel kitóduló víz pár perc alatt 15 m szélességben zúdult ki, s 4 órára már 50 m-en mosta el a töltést az ár. A kiömlött víz magassága 6,72 m volt. Június 20-ra 3 km-es körzetben 15 000 munkás emelt zárógátat, amivel megfékezték a víz további kiömlését. Abban az évben szokatlanul hosszú ideig tartott az áradás a Tiszán. (Halmi János, Oláh Imre tanárok közlése). A zsilip kidőlésének okai: 1. Az alapozásnál a vállalkozó kb. 1 m-rel rövidebb vörösfenyő oszlopokat használt fel, 2. Az árvíz egyoldali, aránytalan óriási nyomása. 3. Esetleg a töltés elcsúszása. 4. A töltés előző évi erősítése alkalmával a magasításra kisvasúttal odahordott földet nem tömörítették lelkiismeretesen. Az árvíz levonulása után a töltést rendbehozták, s 1898-ban helyette csőzsilipet építettek 1,5 m3/sec telje- jesítménnyel, mely a belvizet a Nagy fai-holtk anyarb'd vezette. 1926-ban bővítették 1 m-es és egy 2 m O csővel, így kapacitása 4,5 m3/sec. Ezzel egyelőre biztosítani tudják a belvizek zavartalan levezetését. (Benes Gyula ig. főmérnök helyszíni közlése). 952. * Kis-tó. Kakasszék-Kútvölgy-ér hajdan ősfolyó végső része, mely a Hód-tóba vezette vizét, és hajdan Hód és Vásárhely községeket választotta el, ma pedig a VII. és VIII. kerületet. Ahogy az ősfolyó vize megcsappant, a medre is feliszapolódott a Nagy- vagy Hód-tónak egy ÉK-i mély, jól kiképzett öblözete lett [6/11]. Jelenleg a Szeged-békéscsabai vasútvonal töltése és a Nagyállomás épülete emelkedik a fel- töltött részein. Mai fenékmagassága 78,0—78,5 m. Előzőleg már két helyen a Kis-tó medrét áttöltötték a közlekedés megkönnyítése érdekében (1. Kis- és Nagy-töltés). Legmélyebb mederrészében ásrák a Kakasszéki-csatornát, mely a Kakasszék- és Kút- völgy-ér környékének káros, fölös vizét vezeti le a Hódtó-kistiszai-főcsatornába.. 953. Kis-tó-alj. A hajdani Kis-tómak. legmélyebb, mocsaras, vizes, művelésre alkalmatlan részeit nevezték, s nevezik még ma is így. 954. * Kis-tó-ér. A Kis-tó É-i részéből ágazott ki, és a város mai belterületére, annak ÉK-i részén a Gyümölcs és Kert utcák telkei, valamint a régi Serház, később kórház és laktanya udvarai közt húzódott be kb. ÉK—DNy-i irányban a mai Búvár utca helyén. Régen a mai Szarvas vendéglő előtti területen egyesült a Topa-érrel, s így ennek révén összefüggésben volt a Csúcs- és Hattyas-tó\al is. Jól látható a Vertics- féle uradalmi térképen, amelyik 1774-ben készült. 955. Kis-tó-hajlat. A Kis-tó nak a belterülettől K-re eső, kiszélesedett, lankás öb- lözetét nevezik így. Főleg konyhakertészetet űznek itt, de szép szőlős- és gyümölcsöskertek is voltak rajta. Azelőtt kiváló kaszáló és legelő volt. Ma a partosabb részeket már lakásépítésre is használják. 956. * Kistói-nádló-rétek. A Kis-tó nak mélyebben fekvő részein, az ún. Kistó-alj ban, s alacsony partjain, melyeket régen rendszerint víz borított, állandó nádasok voltak, s ezek jól jövedelmező nádtermő, ún. „nádló” területek voltak. [38/III. 373]. Ezek a területek az uradalom birtokai voltak, a vásárhelyi birtokon összesen 18 373 hold nádló volt [26/11. 27], 957. Kis-tó laposa. (I.). A hajdani Kis-tó lankás partja, melyet az uradalom az 1830-as években házhelyekre méretett ki, de mély fekvése miatt, valamint a nem megfelelő víztelenítés következtében többször víz alá került. Ny felé a Kistó-partba folytatódott. 958. Kis-tó laposa (II.). Nyomási-föld a Szegvári és Mindszenti út között. [3/1. 2], 959. Kis-tó-part. A Kis-tó lankásan emelkedő partja. Régen jó kaszáló volt, belvízrendezés után pedig kiváló konyhakert és szántóföld. Nagy része be is épült, emlékét őrzi a Kistópart utca. (1. ott). A Kistó-part magasabb részein gazdag bronzkori lelőhelyeket tártak fel. 103
