Tanulmányok Csongrád megye történetéből 6. (Szeged, 1982)
Imre Mihály: Iskolakultúra Hódmezővásárhelyen a XVIII. század közepétől 1848-ig
A század második felében is a debreceni hatások tükröződnek a gimnázium gyarapodó könyvtárán. Továbbra is jelentős helyet foglalnak el a latin nyelvű retorikák, poétikák, stilisztikák, hiszen azokat felhasználták a tanításban.41 Megszerzik M. Palingenius Zodiacus-át, Horatius Tursellinus Particulae Latinae orationis collectae című késő-reneszánsz ízlésű művét, de a katolikus barokk is képviselteti magát Le Jay (Lejajus) Bibliotheca Rhetorum-ával. Losonczi H. István Artis Poeticáé subsi- dium-a (1769) a protestáns iskolák poétikai oktatásának egyik legnépszerűbb segédkönyve, Szerdahelyi György Alajos Silva Parnassi Pannonii című műve már a barokkból klasszicizmusba hajló ízlést képviseli.42 Változatlanul számos filozófiai-természet- filozófiai mű bizonyítja a felvilágosodás eszmerendszerének jelentkezését a helyi iskoláztatásban. A svájci német felvilágosodás hatását bizonyítja Baumeister Meta- physica-ja, amelyet már 1759-ben használtak az inventárium bejegyzése szerint, s még további négy példányt szereztek belőle 1797-ig. Ezt a sort folytatja Baumeister Institutiones Históriáé Philosophiae, H. Winckler Institutiones Philosophiae Uni- versae, C. Wolff: Compendium Elementorum, J. J. Breitinger Logica, sive Artis cogitandi principia című művei, köztük debreceni, kolozsvári és külföldi kiadások — némelyikük több példányban is. Modern kísérleti fizika Kovács József Krüger-for- dítása: Elementa Philosophiae Naturális...43 Maróthi Arithmetica-ja a későbbi kiadásokban is eljutott az iskolába több példányban. Teológiai művek viszonylag kisebb számban szerepelnek, bár közöttük számos bibliofillá és könyvritkaság is fölbukkan.44 Közülük azok érdemelnek figyelmet, amelyek a teológiát a korabeli természettudomány eredményeivel dúsítják föl. Némelyikük szemlélete a századvég legkiválóbb alkotóinak műveit is befolyásolja. A fiziko-teológiai irányzat reprezentatív alkotása H. Sander műve: Az Istennek jósága és böltsessége a’ Természetben (1794), amely Csokonai versfordításait is tartalmazza, majd éppen Csokonai költészetében transzformálódik magasrendű esztétikummá. Ugyanebbe a gondolatkörbe sorolható J. G. Sulzer művének magyar fordítása: A természet szépségéről való beszélgetések (1778), a teológiai racionalizmus alkotása L. Racine művének magyar fordítása: A Vallás, (1798).45 A magyar nyelvű szépirodalmi jellegű művek csak lassan szaporodnak. 1774-ben jegyzi föl az akkori rektor: „Balassa Bálintnak és Rimái Jánosnak Énekei, Debrecen.”46 A pietisztikus áramlat elbeszélő, irodalmias művei: Doddridge F.: Az Igaz Kegyességnek kezdete és elő-menetele, Feneion: Telemákus bujdosásának történetei, Drelincourt: Halál félelmei ellen..., a fiziko-teológiai áramlat és szentimentalizmus szépprózai népszerűsítője Yung Éjtzakái és egyéb munkái sí — ...alkalmatos légyen...” (Pb. jkv. IV. 80.) E fölsorolás azt bizonyítja, hogy a XVIII. században már kialakulóban van valamilyen kóruskultúra, még ha az kezdetben főként liturgikus igényeket elégít is ki. Az 1830-as évekre liturgikus szerepe egyre csökken, s nő esztétikai, gyönyörködtető funkciója az iskolán belül, s azon kívül is a „köz kedvesség” szolgálata. 41 Bán: 97—99. 42 Uo: 33, 79—83, 85, 87, 96—98. 43 Lengyel: 218—226, 234, 239, 241, M. Zemplén: 260—263. 44 Máig is megvan a BGG kt.-ában Bornemissza Péter, Félegyházi Tamás, Mártonfalvi György, Komáromi Csipkés György, Szathmárnémethi Mihály, Csuzi C. Jakab, Otrokocsi Foris Ferenc, Miskolczi C. Gáspár, Szathmári Ötvös István több ritka műve a XVI—XVII. századból. 1781-ben még egy könyvritkaságot említ Tóth Pál rektor összeírása, Ravisius Textorius: Theat- rum Historicum atque Poeticum című 1610-es baseli kiadású művének első oldalán Rákóczi Ferenc (vajon melyik?) névbejegyzése olvasható. (Liber... 142.) Valamikor az 1790-es években már nem volt meg, mert az inventáriumban mellé írták: „deest.” 45 Mindegyik említett mű a BGG kt.-ának C szakában. Az irányzatról: Szauder József: Az estve és az álom, Szépirodalmi, Bp. 1970. 220—270. 46 Valószínű, valamelyik debreceni kiadás lehetett, 1744-ben kétszer is megjelent itt, ma már nincs a könyvtárban. 139
