Tanulmányok Csongrád megye történetéből 6. (Szeged, 1982)
Imre Mihály: Iskolakultúra Hódmezővásárhelyen a XVIII. század közepétől 1848-ig
(1795), Pétzeli: Mulató mesék (1789). Mindez azt is tanúsítja, hogy a magyar nyelvű szépirodalom alig kaphatott szerepet az oktatásban, legfeljebb az érdeklődó' rektorok szorgalmazhatták e művek beszerzését.47 Az adományozók között gyakran találkozunk Szőnyi Benjamin nevével, műveinek többsége is a gimnázium könyvtárába került, majd könyvtárának megmaradt darabjai is ezt a bibliotékát gazdagították. 3. A Ratio Educations hatása A Ratio Educationis kísérletet tett a felvilágosult abszolutizmus ideológiai és oktatáspolitikai hegemóniájának megteremtésére. Ez a kísérlet közismerten ellentmondásos volt, mert amíg az egyik oldalon a világi műveltség terjesztésére és egységes normatívákkal rendelkező iskolarendszer állami ellenőrzésére törekedett, a másik oldalon hegemén helyzetbe igyekezett segíteni a katolicizmust, s intézkedései végső soron a nemzeti eszme, nemzeti önállóság fölszámolására irányultak, utat nyitva a germanizáció összbirodalmi érdekeinek.48 1760-tól már napirenden vannak a reform előkészítő lépései, zaklatják a protestánsok iskoláit, nyomozóbizottság szimatol a Kollégiumban.49 1766-ban tíz tankerületre osztották az országot, a tankerületek élére katolikus arisztokraták és főpapok kerültek. Ezzel a protestáns iskolák tanügyi önállósága — a hittani tárgyak kivételével — jogilag megszűnik, ugyanazt, ugyanolyan mértékben, ugyanolyan szellemben kellene tanítaniok, mint a katolikus iskolákban. Az 1777-es Ratio... CCI. §-a már a vidékre küldendő rektorok kinevezése egyik föltételének a német nyelv ismeretét szabja meg.50 Érthető, hogy a protestáns felekezetek mindent megtettek a törvények lazítására, s amikor a beadványok, tiltakozások nem vezettek eredményre, az elhallgatás, szabotálás fegyverét használták. A Ratio... előkészítéseként 1766-ban rendelet érkezik Csongrád vármegyéhez is, amely a megye iskolai viszonyait kívánja fölmérni. A következő kérdésekre kellett válaszolni: I. Pontosan neveztessenek meg a helyek, ahol az illető felekezetnek nyilvános intézetei vannak. II. Mikor és ki tette a tanintézet létét bizotsító alapítványt? III. Minő jövedelmei vannak az iskolának fekvőségekből, tőkepénzekből és hol vannak ezek elhelyezve? Honnan nyerik a tanárok javadalmaikat és honnan fedezik általában a tanintézet kiadásait? IV. Milyen kötelezettségek és föltételek mellett alapították az iskolát? V. Milyen a tanulmányi rend, hány tanár van, milyen tantárgyakat és milyen terjedelemben tanítanak? Mik biztosítják a tanárok, rektorok és más segédszemélyek, tanulók segélyezését és fenntartását.?51 Erre válaszolt az az önérzetes hangú latin nyelvű irat, melynek csak töredéke maradt ránk, s a tanács és az egyház fogalmazása: „...Az iskolát, az elöljáróságot, a tanítókat és tanulókat biztosító alapítványi leveleink nem annyira papírra, mint inkább városunk valamennyi, a helvét hitvallást követő lakosainak szívébe és leikébe voltak és vannak beírva...”52 A Ratio... kibocsátása körüli esztendőkben újabb vármegyei összeírások készülnek a helyi iskoláztatásról 1776—1777—1778-ban.53 Az összeírások a fentebb 47 Szauder: passim. 48 A Ratio-ról: Fináczy Ernő: A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában, II. Bp. 1899. legújabban ugyanerről: Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon, Akad. Kiadó, Bp. 1980. passim. 49 Nagy S.: 127—130. 50 „Demum inter alias Moderatorum dotes illa quoque est, ut linguam in loco illő usitatem probe calleant, ac siquidem fieri possit etiam Germanicam commercio vitae civilis tantopere necessariam, ut discipulos eadem erudire, exercereaue possint.” (Ratio Educationis ... Vindo- bonae, 1777. 370.) 61 Futó: 45—46. 52 Révész: i. m: 401. 53 Mindhárom a CsmL SzF, Conscriptio scholarum 1776—1777—1778, C. 337, 339, 370. 140
