Tanulmányok Csongrád megye történetéből 6. (Szeged, 1982)
Petrovics István: A szegedi vár korai történetéhez
A szegedi vár építésének időpontjáról közvetlen információt tartalmazó kútfő, sajnos, nem maradt ránk. Ezzel magyarázható, hogy a castrum történetével — akár csak érintőlegesen is —• foglalkozó kutatók a várépítés megindulásának évét az 1242— 1308/18 közti intervallumon belül általában még megközelítőleges pontossággal sem adják meg. Abban egyetértenek, hogy a szegedi vár 1241 után épülhetett. Varga Ferenc szerint a castrumot IV. Béla emeltette a tatárjárást követően.3 Reizner János politikatörténeti adatok alapján szintén IV. Béla uralkodásának időszakára teszi a vár építését.4 Cs. Sebestyén Károlynak a szegedi Móra Ferenc Múzeumban őrzött, a várról a 18—19. század során készített tervrajzokra építő alapos vizsgálódása művészettörténeti adatok és stílusanalógiák alapján megerősítette Reizner Jánosnak azt a feltevését, hogy a szegedi várat IV. Béla emeltette a tatárpusztítás utáni években, s a várépítés nem Szulejmán szultánnal hozható kapcsolatba.5 Nagy Zoltán szerint a várépítés megindulása közvetlen a tatárjárás utáni időszakra, minden bizonnyal 1247/48-ra tehető. Nagy Zoltán azt is kifejti, hogy „a szegedi vár római alapokra, sőt talán még meglevő falakra épült.”6 E véleménnyel szemben Lakatos Pál meggyőzően bizonyította, hogy az egykori római építmény és a középkori vár között csupán topográfiai kontinuitás tételezhető fel.7 Gerő László is úgy véli, hogy a castrumot IV. Béla király emeltette a tatárjárást követően.8 Bálint Sándor a 13. század második felére teszi a vár keletkezését, s ugyanakkor utal arra, hogy a várépítés egy régebbi, esetleg római időkre visszanyúló erődítmény felújítását, illetőleg kiépítését is jelentheti. Továbbá hangot ad annak a sejtésének, hogy a castrum építéséhez — sőt a 13. század során annak védelméhez — közük lehetett a szegedi johannitáknak.9 Fügedi Erik a 13—14. századi várakról írt munkájában Szegedet a vár nagy alapterülete miatt különleges esetként említi, építését pedig 1242 és 1308 közé helyezi.10 Kubinyi András — szintén a vár szokatlanul nagy alapterületéből kiindulva — a várral kapcsolatosan feltételezi, hogy a későbbi castrum helyén már a tatárjárás előtt létezett egy sáncokkal megerősített település, amely a kikötő, a komp es természetesen a lakosság védelmét szolgálta.11 E rövid kutatástörténeti áttekintés után nézzük meg, mit mondanak az írott források a szegedi várról! Az első, kimondottan a várról megemlékező diploma a 14. század közepe táján keletkezett,12 de a szegedi várnaggyal már ezt megelőzően is találkozunk.13 A castella3 Varga Ferenc: Szeged város története. L A legrégibb időktől a török foglalásig. Szeged 1877. 41. 4 Reizner János: Szeged története. I—IV. Szeged 1899—1900. (továbbiakban: Reizner: Szeged) I. 47. 5 Cs. Sebestyén Károly: i. m. 10., 37. 6 Nagy Zoltán—Papp Imre: Szeged. (Városképek — Műemlékek sorozat.) Bp. 1960. 38—39. 7 Lakatos Pál: Római leletek a szegedi vár területéről. Antik Tanulmányok 1965. 38—39. 8 Várépítészetünk. Főszerkesztő: Gerő László. Bp. 1975. 319. 8 Bálint Sándor: Szeged reneszánszkori műveltsége. (Humanizmus és reformáció 5.) Bp. 1975. 6. 111 Fügedi Erik: Vár és társadalom a 13—14. századi Magyarországon. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 82.) Bp. 1977. (továbbiakban: Fügedi: Vár és társadalom) 16. 29. jegyzet. 11 Kubinyi, András: Handel und Entwicklung der Städte in der ungarischen Tiefebene im Mittelalter. Giessener Abhandlungen zur Agrar- und Wirtschaftsforschung des europäischen Osten. Band 100. Berlin 1980. 425. 12 P. Ritter V. Chlumecky—Joseph Chytil: Codex diplomaticus et epistolaris Moraviae. Siebenter Band. Brünn 1854. (továbbiakban: Cod. dipl. Mór. VII.) 135—137. 13 Ifj. Kubinyi Ferenc: Buják várának ostromoltatása a XIV. század első negyedében. Győri történelmi és régészeti füzetek. 111. 1865. (továbbiakban: Győri tört. rég. fűz. III.) 365—366. 54
