Tanulmányok Csongrád megye történetéből 6. (Szeged, 1982)
Imre Mihály: Iskolakultúra Hódmezővásárhelyen a XVIII. század közepétől 1848-ig
hegemóniát szerezni. E folyamat kibontakozását még segíthette a kálvinizmus toleranciára való hajlama, összekapcsolódása a felvilágosodás gondolataival.74 A fentebb elmondottak alapján ugyan inkább csak az oktatás mennyiségi viszonyait ismerjük, a minőségről jóval vázlatosabb képpel rendelkezünk, mégis vessük egybe ezeket az adatokat a város népességi adataival! 1786-ban a város lakossága 15 822-re rúg, ez a szám a 90-es évekre megközelíti a 20 000-et.75 Az iskolai tanulók létszáma is majd ezerre nő, a század utolsó harmadában számuk 6—8000 között mozoghatott, vagyis általában a népességnek több mint huszad része részesült hosz- szabb-rövidebb ideig tartó népiskolai képzésben. Ez a kép az országos viszonyokat tekintve kedvezőnek mondható, számításaink Benda Kálmán és Kosáry Domokos véleményét igazolják: „...kiugranak azonban a Dunántúlon és az Alföldön a protestáns falvak, ahol jelentősen magasabb és rendszeresebb az iskolalátogatás, helyenként eléri a 60—70 százalékot.” — írja Benda Kálmán.76 Összehasonlításképpen idézzük Nagykőrös adatait, 1770-ben a mintegy 9000 lakosú helységben 294 gyermek részesül elemi fokú iskolai képzésben.77 5. A katolikus iskoláztatás A katolikus népesség egész vizsgált korszakunkban kisebbségben volt Hódmezővásárhelyen, s az országos törvények támogatása ellenére is gyülekezetük erőtlen maradt. A XVIII. század második felében ugyan jelentősebb létszámú katolikus népességet telepítenek a Károlyiak, azonban még ezzel együtt sem teszik ki a város össznépességének tized részét. Iskolájuk eleinte igen szegényes körülmények között működött. Az iskolamesteri munkát kezdetben az orgonista és a kántor végezte igen csekély javadalmazás ellenében. 1733-ban ez mindössze 60 forint.78 Egyházának energikus gyarapítója: Tóth Tamás plébános jelentős eredményeket ér el, az ideiglenes épületek után 1776-ban Károlyi Antal költségén többtantermes iskola épült tanítói lakással.79 Bár a gyülekezet erősen kisebbségben volt, igen fontos volt számára felekezeti iskoláztatásának megszervezése. Ezzel elejét kívánta venni annak, hogy iskolahiányra hivatkozva a gyermekek a reformátusok iskoláiba járjanak, amit különben is tilalmaztak az országos törvények. A protestáns iskolák szívóhatásának elkerülése érdekében a katolikus iskoláztatás a református iskolakultúra számos elemét átvette, így fontosnak tartották az anyanyelvű elemi fokú képzést. 1776-ban Horváth Antal iskolamestersége idején harmincnégy tanulója van az iskolának.80 1777-ben Perneczky Tamás iskolamesterségében ötven főre rúg a tanú- lók száma.81 Valami keveset megtudunk a tanítás anyagáról és rendjéről is. Naponta a tanítás reggel hét órától tízig tart, majd egy órától délután négyig vannak a tanulók iskolában.82 Osztályok talán nincsenek, de két csoportban folyik a tanulás. A tanító a kezdőket először a betűvetésre szoktatja, a serdültebbeket különböző könyvekből, vagy Emanuel Alvarus alapján tanítja, ahogyan kell. Minden napra négyet kell meg7< Mind a görögkeletiek, mind az evangélikusok csak II. József türelmi rendelete után kezdik el kérelmezni gyülekezeteik megalapítását, iskola- és templomépítést. 75 Rákos István: A feudalizmus utolsó évszázada c. kéziratos tanulmánya. 76 Canonica Visitatio 1786—1826, I. TRE Lt. Benda Kálmán: A felvilágosodás és a paraszti műveltség a XVIII. századi Magyarországon, in: Emberbarát vagy hazafi? Bp. 1978. 296. 77 Kosáry: 466. 78 Széplaki tiszttartó levele Károlyi Sándorhoz: Károlyi Levéltár, Epistola Miscellanea, 1728. jan. 20. 79 História Domus (Római katolikus plébánián) 10. 80 Conscriptio... i. m. 81 Uo. 82 Uo. Ab hóra septima matutina usque decimam, ab óra prima pomeridiana quartam usque inclusive, discipulos in scholis detinet. 144
