Tanulmányok Csongrád megye történetéből 6. (Szeged, 1982)

Imre Mihály: Iskolakultúra Hódmezővásárhelyen a XVIII. század közepétől 1848-ig

bek Szőnyivel is szoros kapcsolatba kerültek, s munkájukat a tudós prédikátor támogatta és ösztönözte. A baráti, szellemi kapcsolat mellett a rektorok munkáját Szőnyi adminisztrative is irányította, hiszen ő volt a konzisztórium jegyzője, majd elnöke, iskolaszéki elnök és az egyházmegye jegyzője-esperese. Szőnyi tudományos munkáját, műveinek születését figyelemmel kísérte az itt rektoroskodók közül Erdélyi Sámuel, Etsedi Miklós, Fazekas András, Kuthi Adám, Osgyáni Pál, Segesvári István. Műveltségüket, érdeklődésüket is formálta az ekkor már országosan is ismert Szőnyi, mint ezt később is élő kapcsolataik is bizonyítják.33

A XVIII. század szellemi mozgalmainak hatását, helyi megjelenését, oktatásban játszott szerepét jól dokumentálja a gimnáziumi könyvtár anyagának erre irányuló vizsgálata. A könyvtár alapjait Erdélyi Sámuel vethette meg, legalábbis a legkorábbi possessori bejegyzés szerint 1727-ben ő adományozott négy könyvet. Bölcseleti, logikai, művek, valamennyi a pfalzi hesseni protestáns késő-reneszánsz áramlataihoz kapcsolódik; heidelbergi, herborni, frankfurti kiadványok: Bartholinus, F. Crellius, J. Magir, Alsted tollából, mind a XVI. század végéről, XVII. elejéről.34 Nem ismerjük a későbbi gyarapodás sorrendjét, de az bizonyára folyamatos lehetett, mert 1758-ban Túri Dániel — akkori rektor — elkészíti a bibliotéka első inventáriumát. Ezt megelőzően egy 1746-os bejegyzés bizonyítja, hogy H. Smetius: Prosodia (Francofurti, 1647). című több évszázadon át használt késő-reneszánsz poétikai műve a vásárhelyi református iskola birtokába került. Egyben bizonyítja azt is, hogy 1746-ban poétikát is tanítottak az iskolában: „Coetus Hód Mező Vásárhelyiensis Poetarum habet 1746.” 1820-ban újabb bejegyzés kerül a könyvbe: „Habet Classis Poetarum 1820.” — vagyis a XIX. század elején még mindig használták!35 Túri jegyzékében még alig ötven könyv szerepel, bár ezt a számot a legújabb rekonstrukciós vizsgálat szerint további 15—20 kötettel szaporíthatjuk, amit a possessori bejegyzések bizonyítanak. A következő rektorok változó alapossággal följegyezték a beszerzett, vagy adományba kapott könyvek sorát. Eszerint, s a jegyzékben bár nem szereplő, de possessori bejegyzésekkel bizonyíthatóan meglevő kötetekkel együtt a bibliotéka állománya az 1790-es évekre meghaladja a háromszázat. A könyvek beszerzéséről részint az egyház gondoskodott, amint azt az inventarium számos helyen följegyzi (...ex publica Ecclesiae elemosyna emtus...) ,részint pedig különböző adományok szaporították a bibliotékát. így például Tóth Pál, aki 1777-től rektoroskodik, Hollandiában megy innen, majd visszatérve hazájába, útja Vásárhelyre vezet, s több könyvvel gazdagítja a kisded bibliotékát, melyeket peregrinációs útjáról hozott haza. Adományáról emlékezik meg utóda a rektorságban: Etsedi Miklós, aki Franciscus Sanctius: Minerva című poétikai munkájában ékesszavú epigrammával hálálja meg az adományt:

„Nem láthatta ez iskola annak előtte Minervát,

Tóth Pál csalta ide bő adományaival.

Most, hogy a helvétek s hollandusok is hazaadták Pannon földjére épen egészségben:

Egykori jóakaratja jelét nyomban kimutatta Tárgya s csínja szerint itt e komoly könyvvel.”36

33 Mindegyikük Szőnyi könyveinek előfizetője volt.

34 Mind a négy könyv a Bethlen Gábor Gimnázium könyvtárának C szakában található. (Továbbiakban: BGG kt.)

35 A legkorábbi könyvtári inventárium az iskola első anyakönyvében található „Liber Scholae Rfmae HMVasarhellyiensis, Anno 1724” címmel. Továbbiakban: Liber... Az anyakönyv a CsmL HF-ban található. A Smetius-műről: Bán Imre: Irodalomelméleti kézikönyvek Magyarországon a XVI—XVIII. században, Akad. Kiadó, Bp. 1971. 23, 39.

36 A Sanctius-mű ma a BGG kt. E szakában található, az epigramma fordításában segítségemre volt Jávor György gimnáziumi tanár.

137