Tanulmányok Csongrád megye történetéből 6. (Szeged, 1982)
Imre Mihály: Iskolakultúra Hódmezővásárhelyen a XVIII. század közepétől 1848-ig
Az 1758-as inventarium alapján milyen kép rajzolódik ki? A klasszikus latin auktorok közül azok a szerzők és művek, kiadások szerepelnek, melyeket Maróthi javasolt: C. Nepos, Cicero szónoklatai, levelei debreceni, nagyszombati és külföldi kiadásokban, Vergilius, C. Rufus, C. S. Plinius, Phaedrus.37 A Debrecenben használatos poétikai, retorikai, szónoklattani művek közül szerepel: J. G. Vossius: Rheto- rica, J. Heineccius: Fundamenta stili cultioris, Maróthi kiadásában Freyer Oratoriája, Molnár Gergely: Elementa Grammaticae Latinae. A klasszika filológia tudományát képviseli G. H. Nieuport: Antiquitates Romanae, Nieuport: Rituum, qui olim apud Romanos abtinuerunt, Eutropius: Breviárium Romanae Históriáé című művei. A pietizmus képviselője Hübner János: Száz és négy bibliabéli históriák. Földrajzi-művelődéstörténeti mű Tomka-Szászky János: Introductioin orbis antiqui et hodierni Geographiam. Már a felvilágosodás természettudományi és filozófiai művei is megjelennek, az egyház közadakozásából vásárolják meg J. C. Heineccius: Elementa Philosophiae rationalis et morális, F. C. Baumeister: Metaphisica, Hatvani István: Introductio ad principia Philosophiae Solidioris, M. Vásárhelyi Tőke István: Institutiones Philosophiae naturali és Maróthi György: Arithmetica, vagy számvetésnek mestersége ... Debrecen, 1743. című műveit. Mindegyik mű a felvilágosodás valamely fokozatát fejezi ki, de valamennyiben dominál a természettudományi, természetfilozófiai érdeklődés. Tőke István könyve a XVIII. század hasonló művei közül is kiemelkedik, cartezianus alapokon az első kísérleti fizikai munka.38 Heineccius műve alapján tanította a természetfilozófiát Debrecenben Hatvani István, saját műve pedig már Descartes-ot haladja meg Leibnizre támaszkodva.39 Meglepően gyorsan került Hatvani műve Vásárhelyre, 1757-ben jelenik meg, s a következő évben már használták a gimnáziumban. Maróthi egyik legjelentősebb fegyverténye a Kollégium zenekultúrájának emelésére tett kísérlete. Nyugat-Európa példáját követve meghonosítja a többszólamú éneklést, kóruskultúrát. Ennek a kísérletnek a bölcsőjénél állt Szőnyi Benjamin. Nem is csodálkozhatunk azon, hogy könyvtárunk könyvei között találjuk Maróthi munkáját több példányban is: ,,A’ Soltároknak négyes Nótájik... A Harmóniás és mesterségesebb Éneklésről való rövid tanítással együtt, Debrecen, 1743.” Beszerzésüket Szőnyi szorgalmazta, mint a felvilágosodás képviselőinek filozófiai műveire is ő irányíthatta a figyelmet.40 37 Értesítő... 81—82. 90—92, 98—99. 38 A poétikai kézikönyvekről: Bán: 39, 46, 47, 85, 97, 96. A természettudományos művekről: M. Zemplén Jolán: A magyarországi fizika története a XVIII. században, Akad. Kiadó, Bp. 1964. 91, 180, 199—214, 80—103. 39 Uo: 180... 40 Maróthi könyve a BGG kt. Oszakában található több példányban. A többszólamú „hár- móniás éneklés” lassan Vásárhelyen is meghonosodott — éppen Szőnyi biztatására —, amint ezt az anyakönyvek is bizonyítják. 1794-ben, Szőnyi temetésén, ,,A’ Butsuztatót pedig készítette az Oskolának akkori Professora Szilágyi István, mellyet Deákjaival harmóniával el mondatott...” (Pb. jkv. 1794. szept. 17.) 1809-től a „hármóniás énekléssel” való temetés díját külön is megszabják, magasabb áron. (Pb. jkv. III. 94.) 1832-ben I. Ferenc császár születése napján az egyházi beszédek mellett „Hármóniás éneklés kísérje...” a megemlékező ünneplést. (Pb. jkv. III. 1832. 780.) Ugyanebben az évben már a „...fel ügyelő T. Professor Uraknak” kötelességévé teszik a Cantus gyakorlását. (Pb. jkv. 796.) 1833-ban presbitériumi határozat rendeli el az „összehangzási éneklés” tanítását; tökéletesítését: „Tapasztalván, hogy az összehangzási éneklésben a tanuló ifjúak némelyike kevéssé járatos, —• a Kantor Urak pedig olly fenn hangon énekelnek, hogy a tanulók velek nem énekelhetnek — A tanuló ifjaknak az összehangzási éneklés tanulása általlyá- ban is, de különösen a végre öszve választható nagyobb ideüeknek kötelességek lévén, — azok pedig nagyobb részen a Rector Professzor Úrnak valának Tanítványai — következésképpen attól inkább mint mástól... azoknak, a köz kedvességen kívül nem megvetendő fizetéssel is jutalmazható összvehangzási éneklésben leendő oktatások s gyakoroltatások eránt Tiszt. Rector Professor Úr Szikszay Benjamin megkéretik.” (Pb. jkv. IV. 37. j 1835-ban presbitériumi határozattal Karika Pál professzor helyett olyan rektort kérnek Debrecenből, „...ki a Hármónia és Cantus tanítására 138
