Tanulmányok Csongrád megye történetéből 6. (Szeged, 1982)
Rákos István: Gazdasági és társadalmi viszonyok Szegeden a testamentumok tükrében (1720–1848)
perpetuum minden szerdán egy Szent Mésse, magham és előbbeni Feleséghem leikéért Szolgáltassák”.133 A végrendelkezők a legnagyobb hagyományokat rokonságuk, elsősorban családtagjaik részére rendelték. Vékes György 1755-ben két leányának 1500—1500 rajnai Ft-ot, testvére fiainak 1200 Ft-ot, az egyháznak 515 Ft-ot, minorita fiának pedig 300-at hagyományozott, összesen 5015 Ft összegben.134 135 Hastoch Ferenc 1739- ben 15 000, Szabó Ilona, Lossonczy Ferenc özvegye 1741-ben 3000 Ft-ról rendelkezett. Deánovics János 10 000 Ft-ért adta el kereskedő társának, Temesváry Andrásnak ingó és ingatlan jószágait, s erről az összegről rendelkezett.136 A végrendeletek a pénzvagyon eredetére is rávilágítanak. Az állattartáson kívül biztos jövedelemforrásnak számított a bolti kereskedés, a korcsmáltatás, a malomtartás és a pénzkölcsönzés. Subicz Vászó bolti kereskedőként gyarapította vagyonát, 2 házzal, 2 bolttal és szőlővel rendelkezett, halála előtt feleségének 1500, két fiának egyenként 1500, két leányának 100—100 rajnai Ft-ot testált.136 Markó János 1785- ben a „Félegyházi Boltban egy Kereskedésre” lépett öccsével „egyenlő nyereségre”. A befektetett tőke („Capitálisunk”) nagysága 8557 Ft volt.137 Panin György végrendelete tükrözi a tőkebefektetéssel járó haszon nagyságát. A „boltban” két harmados társsal kereskedett, pénztőkéjük 1790-ben 42 815 Ft és 67 dénárt ért el, ebből Harcz- kovics János része 7341 Ft 32 dénár, Georgyevics Péteré 6208 Ft 92 dénár. Ez utóbbiak 1774-ben társultak hozzá, Harczkovics ekkor 4481 Ft 90 dénárt, Georgyevics pedig 4434 Ft-ot és 66 dénárt fektetett be a közös vállalkozásba. Másfél évtized alatt tőkéjük majdnem megduplázódott.138 Zsivánovits István (cívis) tőkéje a korcsmáltatásból gyarapodott. 1895 rajnai Ft-ot adott kölcsön 6%-os kamat mellett „korcsmárosának”. Jól jövedelmezett a malomtartás is, hiszen a gazdák által fogadott molnárok végezték az őrlést, a malomtulajdonosok egyszeri tőkebefektetése — malomrész vásárlása, új malom készítése — az idegen munkaerő alkalmazásával hamar megtérült és állandóan kamatozott.139 Általános jelenség a pénzkölcsönzés. Siskovity András adósai közül Rakity Ignác egymaga 1600 rajnai Ft-tal tartozott. Szteits János tanácstag hitvese, Nikolits Katalin 4626 váltó Ft-ot adott kölcsön „interesre” (kamatra), Magletter Izsák (zsidó kereskedő) Wodianer Sámuelnek nyújtott 4000 Ft-os hitelt, s ezt az összeget gyermekei „tőkepénzeként” kezelte.140 133 Uo. 1. doboz 244/1740.; ld. még: 267/1741., 281/1778. 134 Uo. 1. doboz 318/1755. 135 Uo. 1. doboz 97/1739., 267/1741., Szeged, tan. jkv. 1750. január 2. 136 CsmL Szeged, végrendeletek. 1. doboz 251/1770. 137 CsmL: Szeged, számozott iratok. 18. doboz 872/1787. 138 Uo. 32. doboz 1015/1790. 139 CsmL Szeged, végrendeletek. 1. doboz 337/1768.; Szeged, számozott iratok. 19. doboz 1162/1787.: Alsóvároson 27, Felsővároson 21 „malmosgazdát” írtak össze.; 20. doboz 142/1788.: 40 db vízimalom őrölt ekkor Szegeden.; 29. doboz 168/1790.: „egy tágasabb jó kemény fábul munkált Szárasz Malmot” 330 Ft-ért készítettek a „faragó ácsok”. 140 CsmL Szeged, végrendeletek. 1. doboz 244/1740., 3. doboz 380/1836., 2484/1836. 118
