Tanulmányok Csongrád megye történetéből 6. (Szeged, 1982)
Rákos István: Gazdasági és társadalmi viszonyok Szegeden a testamentumok tükrében (1720–1848)
1765-ben így vallott végrendeletében állatállományáról: „16. jármos ökreim vannak, 5. méneses, és 3. hámos lovaim, 207. juhaim, 103. Bárányaim, Szarvas Marháim 47 szám.” Megemlítette, hogy a fentieken kívül eladott 18 ökröt, s az értük kapott pénzből Ferenc fiának, Katalin és Anna lányának egyenként 130 Ft-ot adott. Krenner Erzsébet, Németh Péter özvegye, amikor másodszor is férjhez ment Freizeizen Ferenchez, nem kevesebb, mint 3000 Ft-ot fizetett ki első férje adóssága fejében s még így is átadott második férjének 350 Ft-ot, ezenkívül — miként írta — „Adtam férjemnek kezéhez 233. Darab Barmos Marhát; 30. Szopós Borjúval együtt; Item Tinókat jármos ökrökkel együtt 50. Item 47. darab Lovakat.” Faraghó János cívis és tanácstag feleségére hagyta házát, „úgy nem különben a pénzemetis, mely akár készen akár az ökörben s akár pedigh az adósságokban lészenis”. Majd így folytatta testamentumát : „vagyon ... saját pénzemmel szorzott eötven hízó eökröm, Hóber Májerék kettőnknek, Szűcs Jánossal, tartoznak három ezer eött száz forintokkal.” Ábrahám Józsefnek „ökrei árában” 797 Ft-tal volt adósa Szegy Ferenc. Nyári Györgynek ugyancsak ökrei árában tartozott 813 Ft-tal Babarczy Ferenc. A szarvasmarha mellett a juhtartás bizonyult legjövedelmezőbbnek. 1794-ben 551 szegedi juhos gazda kezén 56 061 db juhot írtak össze. Az állomány egy-egy tulajdonosnál átlagosan 100 db fölött volt. Volfordt György 2000, Kraller János 1200, Kapás Mihály 1000 juhot tartott.128 A XIX. század első felében — különösen az 1820- as évektől — a juhtartásra ösztönzően hatott a gyapjúkonjunktúra. A juhtenyésztés fellendülését sorozatos összeütközések jelezték a közlegelőn.129 Gubitz (Süveg) Mihály vagyonának eredetéről így írt végrendeletében: „javaimat Júh Pásztorságot viselvén azokat mind abbul és férfi gyermekeim segítségével ... szereztem.”130 Vagyonának nagyságáról csak közvetve — a leányoknak tett hagyományok alapján — tájékozódhatunk. Négy férjhez adott leányának egyenként 1000 Ft-ot, 100 db „fias birkát” (értékük 500 Ft volt) és 2 db borjas tehenet rendelt. 4. Pénz A végrendeletekben gondosan számba vették a háznál található kész pénz vagyont, tételesen felsorolták adósságukat (passzívum) és „kintlévőségüket” (atkívum). Gillinger Mátyásné 1741-ben készült végrendeletében olvashatjuk:131 „Kisz Pinzem vagyon edgy Zacskóban, melly az almariomba pecsét alatt tétetőgyék Circiter Négy Száz rhnes forintok. Volfort Uramnál vagyon Kisz Pinzem Ezer Rhnes forintok, Kovács Pálnál mostani uramnál három Száz és Nyoltzvan Rhnes forintok, mostani gulyásomnál Farkas Pálnál 30 Rhnes forintok, Vömnél Babarczy Gergelnél 20 Rhnes forintok, Biczok Andrásnál 13 Rhnes forintok.” A cívisek jelentős pénzvagyonról rendelkeztek, ebből hagyományoztak az egyházra, a városi „ispitályra” (kórházra), rokonokra, idegenekre. Ritkábban egyéb ingó vagyontárgyakat, illetve ingatlanokat adományoztak az egyházaknak, templomoknak.132 A pénzadományokat többnyire „lelki üdvükért” szolgáltatandó misékért adták. Siskovity András 500 rajnai Ft-ot hagyományozott a ferenceseknek, de „oly conditióval, hogy ezen summa jó helyre elocáltassék és annak Interessébúl ... in 128 CsmL Szeged, feudális összeírások. 103. sz. 129 CsmL Szeged Város Tanácsának iratai. Protocollum Electae Communitatis. IV. A. 1002. a. 48/1817., 26/1819., 14/1820. 13/1821., 21/1826., 22/1829. stb. 130 CsmL Szeged, végrendeletek. 3. doboz 274/1831. 131 Uo. 1. doboz 86/1741. 132 Uo. 1. doboz 131/1750., 208/1750., 172/1760., 271/1766. stb. 117
