Tanulmányok Csongrád megye történetéből 6. (Szeged, 1982)

Rákos István: Gazdasági és társadalmi viszonyok Szegeden a testamentumok tükrében (1720–1848)

épület már nemcsak a legnagyobb „kaszáló telkek” tartozéka, hanem megtalálhatjuk a kisebb, gyakran néhány holdas földeken is. A végrendeletek tükrözik azt a folyamatot, amely 1—2 nemzedék alatt elvezetett a szállásföldek felaprózódásához. A birtokosztály ugyanakkor meggyorsította a tanyaépítést. Az örökösök közül többnyire a szülőtartást vállaló fiúk kapták meg a szállásföldnek azt a részét, ahol a tanyaház állt. A „különvált”, tehát önálló gazdálkodást folytató fivérek a nekik jutott örökrészen maguk is tanyát építettek. Amíg a tanyaépítést be nem fejezték, állataikat testvérük tanyáján teleltethették. Tóószegi Kiss János ó'si kaszálóját egyenlően osztotta fel 5 gyermeke között, de a tanyát csak József fia kapta meg, mivel ő segítette azt felépíteni. Köteles volt azonban fivérének, Györgynek „ezen tanyai épületekben Tanyázni és ott arány szerént marháit György fiamnak is téli üdőkben békötni megengedni”.109 Csiszár József 18, Barna Mihály 24 holdas kaszálóján épített tanyájáról rendelkezett.Az örökösök e kaszálók töredékét kapták meg. Csiszár József három fiára egyenként mindössze 6 hold tanyaföld jutott, s az egyik „parcellán” tanya állt.110

Szeged tanyásodásának üteméről a korszak végén (1836—42) készült Giba-féle kataszteri térkép tájékoztat. Felsőváros határában 1696 kaszáló telek közül 563-on, az alsóvárosi 4004 telek közül pedig 902-őn állt tanyai építmény.111 A kaszálótelkek száma azonban nem fejezi ki a tényleges birtokviszonyokat, hiszen egy-egy tulajdonosnak a határ több részén is volt kaszálója, s ezek közül nyilvánvalóan csak a legnagyobbra épített tanyát, a többin — gyakran néhány holdas parcellákon — szénát gyűjtött vagy szántógazdálkodást folytatott.

A kaszáló övezetben végbement változásokról tudósítanak a végrendeletek. Szinte valamennyi testamentum tartalmaz adatokat a szállási és homoki szőlők telepítéséről, nagyságáról:112 „Egy Szőllőm a Homokon Dobay Hegyibe. Másik Szőllőm pedig Goda Hegyiben” (1802); „Király Hegyiben levő Homoki Szöleim” (1796); „az belső szállásunkon 300. utbul álló öreg szőllőnk” (1812); „szállási szőllőm” (1821) stb.

A végrendeletekben említett szőlőhegyek a következők:113 Királyhegy, Dobay- hegy, Hódyhegy, Szűtshegy, Deákhegy, Lénahegy, Arkadihegy, Fazekashegy, Császárhegy, Dúróhegy, Mórahegy, Ördöghegy, Ladányihegy, Ábrahámhegy, Sárkányhegy, Királyhegy, Bödőhegy, „Ne szűrj” hegy, Bulláshegy, Kazihegy, Malatinszky- hegy.

Az egyéni szőlők nagyságát — a feketeföldiekhez hasonlóan — „út”-ban adták meg, s 50 út alkotott 1 kapát, tehát 200 négyszögölet:114 „a Homokon 51. útbul álló Szőllőm” (1803); „111 Útbul álló Szőllőm a Homokon” (1804); ,,a homokon lévő 100 út szőlőm” (1816); „A homokon lévő 50 út szőlőm” (1818); „Arkadi hegyében lévő 150 út homoki szőlőm” (1819); „homoki 200 út szőlőm” (1824); „800 útbul álló homoki szőlő” (1824); „800. útnyi homoki szőlő ... minden hozzá tartozandó edényekkel és a rajta található házzal” (1830).

Az egyéni szőlőbirtok nagysága 1—2 kapától néhány holdig terjedt, gyakoribb

109 CsmL Szeged, végrendeletek. 3. doboz 167/1832.; !d. még: 3. doboz 659/1825., 657/1826., 3771/1826., 3551/1827., 274/1831., 284/1831., 887/1834.: Kiss Lukács testamentumában így jelölte meg egyik kaszálóját: „amellyen Kiss József fiunk lakik.”

110 Uo. 2. doboz 732/1818., 3. doboz 1447/1825.

111 Juhász A.: i. m. 295.

112 CsmL Szeged, végrendeletek. 2. doboz 196/1802., 42/1796., 572/1812., 3164/1821.

113 Uo. 2. doboz 42/1796., 200/1802., 196/1802., 374/1806., 487/1809., 630/1814., 672/1815., 260/1819., 3502/1822., 2475/1823., 525/1824., 316/1824., 3. doboz 659/1825., 3551/1827., 284/1831., 3297/1834., 134/1835., 381/1835.

114 Uo. 2. doboz233/1803., 252/1804., 681/1816., 732/1818. 260/1819., 1972/1824., 1841/1824. 3. doboz 611/1830.; A szőlőterület mértékegységét ld. CsmL Szeged, 1828-as összeírás.

114