Tanulmányok Csongrád megye történetéből 6. (Szeged, 1982)

Rákos István: Gazdasági és társadalmi viszonyok Szegeden a testamentumok tükrében (1720–1848)

törést.98 Úgy véljük, hogy Szegeden a kétféle földhasználati rendszer (művelési kényszerrel hasznosított feketeföldi szántók, illetve kötöttségektől mentes szállásföldek) megléte lassította a szállási szántógazdálkodás térhódítását, s a földművelés súlypontja csak fokozatosan helyeződött át a városhoz közeli szántóövezetről a szállásokra. Juhász Antal feltételezését, hogy ti. az 1778-as Balla-féle térképen körülhatárolt 400—1800 négyszögölnyi térségek szántókat jelölhettek, az írásos források igazolják. Szeged város tanácsa panaszt emelt Kecskemét tanácsánál amiatt, hogy a szegedi határon átutazó kecskeméti fuvarosok „el hagyván az ország uttyát nem gondolván felebaráttya kárjaival Kaszálló földeiken utakat vetnek, vetéseiket és füveiket marháikkal ... meg étetik és tönkre teszik”.99

A szállásföldek kaszálásra és szántásra alkalmatlan térségein a XVIII. század közepén megjelentek a szállási vagy másként homoki szőlők. Puskás András 1750. évi végrendeletében találkozunk először „telki szőlő”-vei. Egyúttal említést tett a város egyik legrégibb szőlőhegyén (Aszalóhegy) levő „parrag” szőlejéről is.100 A feketeföldi szőlők pusztulása indította a szegedieket arra, hogy szállásföldjeiken szőlőt telepítsenek. Erre ösztönzően hatott a városi tanács ama törekvése, hogy a futóhomokot lokalizálják, megvédjék tőle a közlegelőket. A tanács már ekkor megkezdhette a legeltetésre is alkalmatlan sivány homokföldek eladását, így jöhetettek létre az első szőlőhegyek a várostól több mérföld távolságra. Az elsők között volt az ún. Móra- hegy, az alsóvárosi határrészen mellette még két szőlőhegy keletkezett 1778-ig, Ká- szonyihegy és Fazekashegy. Pálfy József 1765-ös testamentumában szállási szőlejéről („Móra Halma mellett Szállásomon levő szőllőm”) megemlítette, hogy az „immár termő”.101 Homoki szőlőhegyek keletkezhettek úgy is, hogy a kezdeményező, elsőnek szőlőt ültető családokhoz, akikről a hegyek nevüket kapták, újabb családok társultak, megvásárolták tőlük a másra alkalmatlan homokos térségeket. 1778-ban Felső- város határában 17 szállási szőlőt tüntetett fel Bállá Antal, az alsóvárosin pedig a a már említett három szőlőhegyet jelezte. A szőlőtelepítéssel egy időben megkezdődött a gyümölcsfák ültetése is.102 A szegedi tanyásodás és homoki szőlőtermesztés elválaszthatatlan egymástól, ez utóbbi munkaigényességével elősegítette, gyorsította a tanyásodás folyamatát. Nem véletlen — miként erre Juhász Antal is rámutatott —, hogy a szőlőhegyekhez közeli, azokkal határos szállásokon több épület állt 1778-ban, mint a távolabb fekvő kaszáló telkeken.103

A szállások vagy telkek első építményei az állatok „összetartását” szolgáló akiok, karámok, szárnyékok voltak, hozzájuk társultak az állattulajdonosok által felfogadott teleltető pásztorok (ridegek) kunyhói. A tanya szó Szegeden is „pásztortanya”- ként tűnik fel a XVIII. század elején, de nem a szállások ridegjeihez kötődik, hanem a pusztán legeltető pásztorok könnyen szétszedhető, tovább hurcolható kunyhóit jelentette.104 A szállási épületek meglétéről Kaltschmidt Ábrahám 1747. évi térképe tudósít elsőként. Juhász Antal e térkép alapján 137 tuguriumot számolt meg, az alsó- városi kaszálókon 72-t, a felsővárosiakon 65-öt. A tuguriomok ekkor még minden

98 Juhász A.: i. m. 284.; CsmL Szeged Város Tanácsának iratai. Polgárok sérelmei a városi tanács ellen. Gravamina contra magistratum 1741—1773.

99 Juhász A.: i. m. 284.; CsmL Szeged, számozott iratok. 25. doboz 680/1789.

100 CsmL Szeged, végrendeletek. 1. doboz 217/1750.

101 Uo. 1. doboz 206/1765.; Bálint S.: A szögedi nemzet (2). 573.

102 Juhász A.: i. m. 296—298.; Több birtokos esetén gazdaságot szerveztek és „esztendős csőszt” fogadtak (CsmL Szeged, számozott iratok. 4. doboz 741/1783.); Für L.; i. m. 223—225.

103 Juhász A.: i. m. 287—301.; Bálint Sándor: A szegedi tanyavilág benépesedése helyneveink tükrében. Néprajzi Dolgozatok 9. Szeged 1963.; Uő.: A szegedi nép. Bp. 1968.

104 Balogh I.: Tugurium—szállás—tanya. i. m. 1—62.; A „pásztortanya” szerepel a szegedi gulyások esküszövegében. Közli: Bálint S.: A szögedi nemzet (2). 466.

112