Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)

Varsányi Péter István: Az 1848-as nemzetiségi mozgalmak ismeretlen dokumentumaiból

VARSÁNYI PÉTER ISTVÁN

AZ 1848-AS NEMZETISÉGI MOZGALMAK ISMERETLEN DOKUMENTUMAIBÓL

(Magyarországi szerb és román állásfoglalások a forradalom kezdeti szakaszában)

1848. április 26-án a „Torontálmegyében kiütött lázongás” lecsendesítésére1 Batthyány Lajos miniszterelnök Csernovits Pétert2 nevezte ki királyi biztossá. Az volt a feladata, hogy a rendelkezésére bocsátott két zászlóalj gyalogsággal, s a „rögtön- ítéleti parancs” segítségével Nagykikindán3 „...a közcsend, rend-, személy- és vagyon- bátorság teljesen helyreállíttassék”, s a vétkesek érdemük szerint elnyerjék büntetésüket.4 Május 15-én Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter a június 27-re meghirdetett „görög nem egyesült” vallásúak kongresszusára „álladalmi biztosi” teendők ellátásával is megbízta Csernovitsot.5

A szerb származású, de a magyar forradalom programját elfogadó Csernovits Péter azzal az elhatározással utazott állomáshelyére, hogy megegyezésre jusson az egyre erősödő, terebélyesedő szerb nemzeti mozgalom vezetőivel. „Korcs volna az, ki efféle mozgalmak és változások mellett hideg vérűén maradna nemzete irányában — utalt 1848. április 29-i kiáltványában a szerb követelések jogosságára —, s az a kormány, mellynek eféle gond gyanús lenne, nem érdemelné a kormány nevét”.6 Kinevezésével együtt kaphatta kézhez azokat a szerb petíciókat, amelyeket az érintett terület városai (Nagybecskerek és Zombor)7 a márciusi eseményeket követően nyújtottak be a kormányhoz. E petíciók 1848 júniusában újabbakkal szaporodtak, amelyekre kormánybiztosi tevékenységének iratairól, intézkedéseiről vezetett úgynevezett „Kivonatában” utal.8

1 Nagykikindán 1848. ápr. 24-én agrármozgalomból kibontakozó zavargások kezdődtek.

2 Csernovits Péter 1810. március 13-án az Arad megyei Mácsán született. Politikai pályafutása az 1843—44-es országgyűlésen kezdődött, ahol Arad vármegye követeként liberális programmal vett részt. Tagja volt az Országos Védegyletnek, az ellenzéki táborban Batthyány Lajos mellett találjuk. Kormánybiztosi tisztségéből 1848. júl. 24-én mentették fel, de a szabadságharc ügyének azután sem fordított hátat. 1848. nov. 12-én a lippai csatában személyes bátorságával tűnt ki, 1849 augusztusában az ő kocsiján hagyta el Kossuth az országot. 1849. okt. 6-án éjjel a két vértanú, Damjanich János és Lahner György holttestét titokban kihantoltatta, és birtokán temettette el. A császári hatóságok börtöneit Csernovits is megjárta (1849—1851). 1864-ben bekapcsolódott Almásy Pál Habs- burg-ellenes szervezkedésébe. 1861-től három cikluson át országgyűlési képviselő. Egyetlen műve jelent meg ,,A nemzetiségi kérdés a jelen és a jövő szempontjából” címen Pesten 1861-ben. 1862-ben lapot alapított („Jövő”). 1892. ápr. 27-én hunyt el Fény községben.

3 Nagykikinda Torontál megyei mezőváros, a kikindai szabadalmas koronái kerület központja. Ma: Kikinda — Jugoszlávia.

4 Dr. Thim József: A magyarországi 1848—49-iki szerb fölkelés története. Budapest, 1930.

II. 137. old.

5 Pap Dénes: Okmánytár I. Heckenast G. kiadó, Pest, 1868. 135. old.

6 Csernovits Péter kormánybiztos 1848-i iratai. A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium könyvtára. 2. sz. irat (fogalmazvány).

7 Nagybecskerek Torontál megyei mezőváros. Ma: Zrenjanin — Jug. Zombor — Bács-Bodrog megye székhelye. Ma: Sombor — Jug.

8 Csernovits iratai 1. sz. Teljes címe: „Kivonatja Az országos belcsend helyre állítására ki rendelt Teljhatalmú Kir. Biztossághoz intézett, s ez által hivatalosan kibocsátott Irományoknak”.

91