Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)
Varsányi Péter István: Az 1848-as nemzetiségi mozgalmak ismeretlen dokumentumaiból
Az 1848—1849-es forradalom és szabadságharc nemzetiségi politikáját vizsgálva a figyelem fő iránya általában a magyar és nem magyar népek kapcsolatára irányul. A Csernovitshoz küldött beadványokból a görögkeleti egyházon belüli szerb és román érdekellentétek körvonalai tapinthatók ki. Mindez azzal magyarázható, hogy a szerb nemzeti mozgalom vezetői először is a magyar uralkodóosztállyal szemben kívánták biztosítani vezetőszerepüket; másodsorban a szerb papi hierarchia uralmát a délvidéki románság felett. Ez a magyarországi románok vallási és nemzeti önérzetét egyaránt sértette. 1975-ben a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium könyvtárában napvilágra került Csernovits Péter kormánybiztosi iratainak egy része.9 Köztük számos olyan dokumentumra bukkantunk, amelyek tovább gazdagíthatják, árnyalhatják az 1848-as forradalom nemzetiségi mozgalmaira vonatkozó ismereteinket. Közleményünkben a szerb és román nemzetiségek kívánalmait tartalmazó beadványokat adjuk közre, többségüket teljes terjedelmükben. Eltekintünk az olyan petíciók publikálásától, amelyek Pap Dénes Okmánytárában (1868) vagy Thim József gyűjteményes kiadványában (1930) megjelentek, de amelyeknek egy-egy példánya a Cser- novits-iratok között is megtalálható. (Ilyen például a magyarországi románok nyilatkozata 1848 májusában.) A „pesti, budai és a magyar királyság vidékéről Pesten tartózkodó” szerbek 1848. március 17—19. között gyűlést tartottak. Azon vitatták meg és fogadták el azt a 17 pontot, amelyet a királynak, a nádornak s az első felelős magyar kormány elnökének óhajtottak felterjeszteni. Mindezzel párhuzamosan „...elhatároztatott ezeknek azonnali kinyomatása és az összes szerb községeknek való megküldése”.10 Thim József „A magyarországi 1848—49-iki szerb fölkelés története” című művében közli a pesti pontokat, s az újvidéki szerb hitközség 1848. március 27-i — hasonló szellemű — előterjesztését.11 Elsősorban ezek voltak hatással Délvidék többi szerb hitközségének határozataira. A nagybecskereki beadvány érdekessége, hogy március 26-án keletkezett, egy nappal megelőzve a mintául szolgáló újvidékit. Nagybecskerek községének beadványa az országgyűléshez 1848. március 26. Hol a nép szava nyilvánul, ott az örök igazság előbb, utóbb, de minden esetre győz. Magyar hon, szeretett hazánk összes fiait egy szeretettel öleli. Kegyelmes Királyunk hű népe kívánatit meghallgatta, és az átalakulási kérdések szerencsésen oldatnak. Ledűltek immár a testvért testvérétől elválasztó százados falak, és az igazság alapján épül az egyenlőség, a haza összes fiait, vallás és osztály külömbsége nélkül egy érdekhez: a Thrón és hazához kötendő. A pontos utalás: „A Magyar Országos G. n. e. román nemzetnek az első független felelős magyar ministeriumhoz be adott, s ez által használat végett a királyi biztoshoz át tett kérelme — 8 darabban”. 9 Vö. Varsányi Péter István: A magyar szabadságharc ismeretlen dokumentumai 1848-ból. A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium Évkönyve 1976. 29—39. old.; V. P. I. Adalékok az 1848-as délvidéki harcokhoz. Századok, 1977. 4. sz. 735—748. old.; V. P. I. Adalékok Csernovits Péter kormánybiztos és a délvidéki katonai vezetők kapcsolatához 1848 nyarán. Hadtörténelmi Közlemények, 1978. 3. sz. 363—384. old. 10 Thim id. m. II. 34. old. 11 Id. m. II. 26—35., ill. 49—56. old. 92
