Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)

Szántó Imre: Szeged 1848 nyarán

máris visszavonulásra adott parancsot. A 3. honvéd zászlóalj itt esett át a tűzkeresztségen.164 *

Ezután Bechtold heteken keresztül tétlenül szemlélte a felkelés terjedését.

Szeged város július 24-én tartott közgyűlése alkalmával indítványozták, hogy a számos tagból álló hadi választmányt kevesebb tagból alakítsák meg.166 A közgyűlés megállapodott abban, hogy a 12 tagból álló hadi választmány tagjaiul Vadász Manó polgármester elnöklete mellett Tóth Mihály főbírót, Farkas János főkapitányt, Dáni Ferenc, Lengyel Pál, Bérczy Antal tanácsnokokat, továbbá Korda János, Nagy Pál, Gombás József, Réh János, Körösi József és Fodor Ádám Ferenc képviselőket nevezik ki. Elrendelték az ülések zárt ajtók mellett történő tartását is.166

Június végétől augusztus végéig nagy számban özönlött a fegyveres erő Szegeden keresztül a Délvidékre. A belügyminiszter már június végén Szegedre rendelt 3000 gyalogos sorkatonát, 1200 honvédet, 3000 huszárt, és a Kunságból s más helyekről néhány ezer nemzetőrt.167 Szegedről aztán rendszerint gőzhajón szállították le a katonaságot és a nemzetőrséget Óbecsére és Verbászra. A beszállásolás kellemetlenségeit Szeged lakossága páratlan türelemmel viselte, sőt egymással vetélkedve meleg vendégbarátsággal fogadta az ifjú harcosokat.168

„Úgy élünk itt — írják Szegedről július 12-én —■, mintha háború környezne. Vizen, s szárazon folyvást fegyveres csapatok érkeznek, részint katonaság, részint nemzetőrség, s habár a beszállásolás sűrűn éri polgártársainkat, s a szokatlan napi s éjőri szolgálat naponként mintegy 200 polgártársat elfoglal, mivel a városon kívül lovas éjőreink járják be a körtért; még is mind e mellett a lakosság legkevésbé sincs lehangolva, sőt szives odaadással teljesíti kötelességét, s a keresztül utazó csapatok nemcsak minden szükségesekkel kellőleg elláttatnak, hanem gyakran meg is vendé- geltetnek.”169

Mészáros Lázár hadügyminiszter június 24-i rendelete értelmében a Ferdinánd főherceg nevét viselő huszárezrednek július 4-én, 6-án és 13-án Szegeden átvonuló egyes osztályait kellett a városban elhelyezni, élelmezésükről és ellátásukról gondoskodni.170 Július 13-án délelőtt a Vilmos ezred három százada, s még ugyanaz nap délután az ezred két százada érkezett Szegedre.171 Július 17-én a Csongrád megyei őrsereg Kirschner őrnagy vezetésével 1300 emberrel érkezett meg.172

Szegedről július 28-án írják az Alföldi Hírlapnak: „Városunk táborilag néz ki; naponként érkeznek a lovas és gyalog katonák, érkeznek az önkénytes honvédek. Számos élelmi tár, s 3 kórház állíttatott fel, s az élelmiszerek s egyéb készletek mindenfelől szállíttatnak, szóval mindenfelől hadi készületek tétetnek Török Gábor kir. biztos erélyes vezérlete alatt.”173

Augusztus első napjaiban összesen 7900 ember volt beszállásolva a városban, mégpedig a veszprémi 6. honvéd zászlóalj, amelynek 4-én a belvárosi templomban

164 Reizner 1884. 150.; Uő: 1899. II. 88—89.

185 Hazánk (Győr). 1848. aug. 1. — 14. sz. — pag.: 55—56.

166 CsmL Biz. közgy. ir. 325/1848. 1848-ik évi július hó 24-én sz. kir. Szeged városban tartott közgyűlés alkalmával.; Uo. Biz. közgy. jkv. 1848. júl. 24., 234. sz.

167 Nemzeti. 1848. júl. 2. — 45. sz. — pag.: 174., 3. hasáb.

188 Reizner 1884. 153.

169 Nemzeti. 1848. júl. 18. — 58. sz. — pag.: 226—227.; Nemzetőr. 1848. aug. 10. — 8. sz. — 124—125. hasáb.

1,0 CsmL Biz. közgy. ir. 182/1848. A hadügyminiszter Szeged város közönségének. Bp., 1848. jún. 24.; Uo. Biz. közgy. jkv. 1848. júl. 10., 204.

171 Nép-Elem Radical Lap. 1848. júl. 20. — 22. sz. — pag.; 88., 1. hasáb.; Figyelmező. 1848. júl. 21. — 2. sz. pag.: 7., 2. hasáb.

172 Közlöny. 1848. júl. 27. — 48. sz. — pag.: 228.

173 KH 1848. aug. 9. — 34. sz. — pag.: 155., 2. hasáb.

73