Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)
Szántó Imre: Szeged 1848 nyarán
volt a zászlószentelése,174 továbbá a 2. székely határőrezred egyik zászlóalja, a hevesnemzetőrök, a debreceni honvéd zászlóalj, a román határőr századból ezer ember, a pesti önkéntesekből 600 fő, s végül a Würtemberg huszárokból Lenkey Jánosnak „a hon szeretet buzgalma által vezéreltetett” százada.175 Lenkey huszárjait Szeged város közönsége ének- és zeneszóval fogadta, a nép utca hosszat virágkoszorúkat hintett eléjük.176 Szeged tehát eléggé zsúfolt volt, s így helyhiánnyal, ellátási gondokkal küszködött. A hatóságnak óriási gondot okozott a nagyszámú, sűrűn előforduló fuvarokat pontosan kiállítani. Szeged a szállítások gócpontja volt, s bár a szállítások legnagyobb részét gőzhajóval a Tiszán bonyolították le,177 de azért sűrűn felmerült a fuvarok kiállításának szükségessége Szabadka, Hódmezővásárhely, Kistelek és Kikinda irányában.178 Csernovics Péter lemondása után a nádor mint királyi helytartó Szemere Bertalan belügyminiszter ellenjegyzése mellett július 24-én királyi biztossá Szentkirályi Móricot nevezte ki egyrészt a tábor támogatására és lelkesítésére, másrészt a polgári intézkedések irányítására Bács, Torontál, Csongrád, Csanád megyékben, továbbá Zombor, Szabadka és Szeged királyi városokban.179 A Csernovicsot felváltó Szent- királyi kormánybiztosi működése sem hozott eredményt, sőt még tovább rontotta a helyzetet.180 Mészáros Lázár hadügyminiszter a délvidéki táborba tett látogatása alkalmával augusztus 9-én gőzhajón Szegedre érkezett. Itt nagy lelkesedéssel fogadták, a hölgyek virágzáporral árasztották el. A hadügyminiszter mindenekelőtt a kórházakat látogatta meg, ahol mindenütt rendet tapasztalt. A képviselőházban augusztus 16-án tett jelentésében kiemelte a szegedieknek a sebesültek ápolása körül tanúsított hazafias buzgalmát. Majd több küldöttséget fogadott Szegeden, közöttük az éppen akkoriban ide érkezett erdélyi 2. román határőrezred egyik zászlóaljának tisztikarát.181 Este a polgárok fáklyásmenetet akartak rendezni Mészáros tiszteletére, de ő ezt kereken megtiltotta. Mikor azonban éjfélkor a gőzhajóhoz indult, mégis fáklyasor között tette meg a parton az utat. A „Neptun” gőzhajón válogatott nemzetőr díszkíséret mellett Óbecsére távozott.182 Alig tette ki a lábát Mészáros Lázár hadügyminiszter Szegedről, amikor újabb izgalom támadt a városban, amit az augusztus 9-én érkezett erdélyi román határőrezred 2. zászlóaljának a Bánságba történt szökése okozott. A zászlóaljnak augusztus 13-án hajón kellett volna Óbecsére indulnia, de azon a hajnalon a tiszai hídon 174 Közlöny. 1848. aug. 16. — 68. sz. — pag.: 332., 2—3. hasáb.; A veszprémi 6. honvéd zászlói alj alá egy csapat szegedi ifjú — többnyire tanuló — csapott fel. 1.5 Nemzeti. 1848. aug. 16. — 82—83. sz. — pag.: 327., 2. hasáb.; Reizner 1884. 154.; Uő: 1899. II. 91—92.; CsmL Biz. közgy. jkv. 226/1848. Mészáros Lázár hadügyminiszter Szeged városa közönségének. Bp. 1848. júl. 16. 1.6 Nemzetőr. 1848. aug. 10. — 8. sz. — 124—125. hasáb. 177 Szemere Bertalan belügyminiszter júl. 21-én közölte Szeged város közönségével, hogy a Délvidéken kiütött lázadás elnyomására a Dunán és Tiszán egy „Mészáros” nevű gőzhajó fog járni: CsmL Biz. közgy. ir. 231/1848. Szemere Bertalan belügyminiszter Szeged város közönségének. Bp. 1848, júl. 21.; Uo. Biz. közgy. jkv. 1848. júl. 24., 231. sz. (1924. ikt.) 178 Reizner 1884. 191. 179 CsmL Biz. közgy. ir. 256/1848. Szemere Bertalan belügyminiszter Szeged város közönségének. Bp. 1848. júl. 24.; Uo. Biz. közgy. jkv. 1848. aug. 7., 256. sz. is° Kovács Endre: i. m. Bp. 1958. 59. 181 Nemzeti. 1848. aug. 16. —• 82—83. sz. — pag.: 327., 2. hasáb. 182 Reizner 1884. 166—167.; Uő: 1899. II. 101. 74
