Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)
Szántó Imre: Szeged 1848 nyarán
Joggal tekintette Szeged a 3. honvéd zászlóaljat a magáénak, mert azt a város toborzottá, eltartásáról, felruházásáról, s felszereléséről maga gondoskodott. Csuha Antal őrnagy június 19-én felszólítást kapott Csermelyi Lajos főhadnagytól, a hadügyminiszter segédtisztjétől és futárától, hogy „valami sereggel” Óbecsére siessen.52 A szervezés alatt álló szegedi 3. zászlóalj mintegy 920 honvédjével, három századdal a Ferenc Károly főherceg nevét viselő ezredből, egy század Don Miguel- katonával és egy fel üteggel június 21-én gőzösön indult el Szegedről.53 „Igen örömmel értesültem Csermelyi Lajos vezérkari főhadnagy úrnak június hó 17-ről hozzám intézett abbeli jelentésére — írja Mészáros Lázár hadügyminiszter június 23-án Vadász Manó polgármesternek —, miszerint Szeged város érdemes tanácsa és ...polgármester úr fáradságos és költséges közbenjárása mellett 24 óra alatt 1400 embert és 3 álgyut állított ki Ó-Becsére a lázongok fékezésére; — mellyért is fogadja... hazánk nevében köszönő nyilvánításomat.”54 A 3. honvéd zászlóaljat oly hirtelen vezényelték az óbecsei táborba, hogy még felszerelésüket is utólag, részletekben küldték utánuk, „...a szegényebbek ingbe, gatyába, mezítláb — kaszával, részint pedig kevés lőszerrel ellátva, a hideg éjjeleket a szabad ég alatt az őrtanyákon töltik” -— írja Csuha őrnagy június 23-án Csernovics Péter királyi biztosnak.55 A szegedi önkéntesek oly hiányos ruházatban indultak a Délvidékre, hogy a várostól sürgősen 500 pokrócot kértek, minthogy kellő felszerelés nélkül a szabadban voltak kényetlenek tanyázni.56 Csernovics Péter június 24-én az alábbi levelet intézte Knézy Antalhoz, Bács megye első alispánjához: „Csuha őrnagy úr... panaszolja, hogy a polgári törvény- hatóság igen hanyagul gondoskodik a parancsnoksága alatti legénység számára szükséges’ elszállásolás, s élelmezés kiszolgáltatásáról; nehogy tehát eme hanyagság kicsapongásokra szolgáltasson alkalmat, hivatalosan megkeresem Alispány Urat; miszerint azonnal egy különös erélyességéről ösméretes Tisztviselőt küldjön Becsére, ki nevezett Őrnagy Úrral egyetértőleg a katonaság számára szükségesek hiány nélküli kiszolgáltatását tettlegesen eszközölje... ”57 Csermelyi és Csuha Óbecsére történt levonulási döntéséről a kormány sem tudott. Erre utal a miniszterelnök június 29-ig utasítása Mészáros Lázár hadügyminiszterhez, hogy a 3. zászlóaljat haladéktalanul rendeljék vissza Szegedre. Mészáros Lázár hadügyminiszter azt válaszolta, hogy a nevezett egységet híre és tudta nélkül szállították táborba Szeged sürgetésére, illetve azon kényszerítő körülmény folytán, hogy „az ellenség mozdulatai Óbecsének rögtöni megszállását igényelték.”58 A június közepén Szegedre érkező, s a 3. zászlóaljhoz kinevezett Damjanich János őrnagy is „meglepetve hallotta zászlóaljának távozásáról szóló híreket.”59 Damjanich kemény kézzel teremtett rendet zászlóaljánál. Amikor július 5-i jelenté- 62 * 64 * 66 67 62 BpH 1848. jún. 28. — 873. sz. — pag.: 611. Csermelyi főhadnagy jún. 20-án este érkezett Szegedre, „és fegyveres segítséget kívánt Ó-Becse számára.” 53 BpH 1848. jún. 28. — 873. sz. — pag.: 611. Június 21-én „a helybeli katonaság nagy része és az önkéntesek, összesen 1400 ember 3 ágyúval, zene és örömujjonáás mellett szállíttattak 4 gőzösön Becse felé.”; KH 1848. júl. 1. — 1. sz. — pag.: 3., 2. hasáb.; Varsányi Péter: Adalékok Csernovics Péter kormánybiztos és a délvidéki katonai vezetők kapcsolatához 1848 nyarán. HK XXV. évf. (1978) 3. sz. 364. 64 CsmL Biz. közgy. ir. 239/1848. Mészáros Lázár hadügyminiszter Szeged városa tanácsának és Vadassi (?) polgármester úrnak. Bp., 1848. jún. 23. 55 Varsányi Péter: i. m. HK XXV. évf. (1978) 3. sz. 364—365. 66 Urbán Aladár: i. m. Bp. 1973. 301., 72. sz. jegyzet. 67 Varsányi Péter: i. m. HK XXV. évf. (1978) 3. sz. 365. 58 Uo. 367—368. 59 Reizner 1884. 157. 56
