Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)
Földváriné Kocsis Luca: Az 1929–1933-as világgazdasági válság kibontakozása Szeged gazdasági életében
osztrák kenderfonóüzemek vettek részt.14 A válságot megelőző' években termékeinek 60%-át helyezte el külföldön, 40%-át belföldön. A válság kezdetét 1929-ben a vállalati nyereség 50%-os csökkenése jelezte.15 év tiszta nyereség pengőben 1926 329 492 1927 603 351 1928 628 896 1929 369 595 50%-os csökkenés 1930 303 044 1931 126 580 1932 264 092 1933 179 326 Az értékesítési nehézségek mind belföldön, mind külföldön jelentkeztek. A belföldi szükséglet 40%-os csökkenését 1929-ben azzal magyarázhatjuk, hogy a gyár termékeinek fő fogyasztója a mezőgazdaság volt, amelynek krízise korábban bekövetkezett, iparcikkek iránti kereslete leszűkült. A külföldi piacokon az új versenytársakkal (Olaszország, Belgium, Németország) csak úgy tudott megbirkózni, hogy olcsóbban dobta piacra áruit. Az 1929-ben exportált termékek 60%-át alacsony áron értékesítették. A belföldi kereslet további szűkülése miatt az exportált mennyiség fokozására törekedett az Rt. igazgatósága, 1930-ban már a termelés 70%-át helyezte el külföldön, ahol az eladási feltételek tovább rosszabbodtak. A belföldi eladási árakat fenntartották, számtalanszor komoly árharcban védelmezték, a készárukészletek halmozódása ellenére. 1930 júniusától 5 napos munkahétre tértek át.16 A Szegedi Kenderfonó Rt .példáján is lemérhető a válság azon sajátossága, hogy a tőkések egyrészt a munkások rovására (üzemredukció, bérleszállítás) kerestek kiutat a válságból, másrészt pedig az ipari termékek árait a monopolizált iparágakban kartellmegállapodásokkal igyekeztek a korábbi magas színvonalon tartani, ami azt eredményezte, hogy tovább szűkült a belső piac, a válság még jobban elmélyült és elhúzódott.17 A gyár termelésének visszaesése 1931—1933 között a legszámottevőbb (az 1929- es termeléshez viszonyítva 20%). Bár a tiszta nyereség már 1929-ben felére zuhant, mégis nyereséges tudott maradni a válság éveiben is. Termékei keresettek maradtak a válság sújtotta nemzetközi piacon, mégha kevesebb haszonnal is lehetett azokat értékesíteni. Kétségtelen, hogy az üzem korszerűsítése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy nagy mennyiségű, olcsó termékekkel állt elő az exportpiacokon. A Szegedi Kenderfonó Rt. nyereségének, termékei versenyképességének elsődlegesen az olcsó ár volt a magyarázata, amelyet a kendertermelők kíméletlen kizsákmányolása tett lehetővé. A kendertermelőkkel kötendő szerződéseknél, a kisgazdák szorult helyzetét kihasználva, a Szegedi Kenderfonó Rt. kínálta fel a legalacsonyabb átvételi árat. 1930—1931-ben, az értékesítési gondokra és a késztermékek árcsökkenésére hivatkozva olyan alacsony árakat ajánlott a gazdáknak, hogy azok egy része lemondott a kendertermelésről.18 14 Szabolcsi i. m. 33—34. old. — Emellett más monopolszervezeteknek is tagja volt, amelyek nemcsak a kívülállókkal, hanem egymás között is állandóan versenyeztek. 15 A Szegedi Kenderfonógyár története. 59—60. old. 16 KJ 1929. 39. old., 1930. 37. old., 1931. 34. old. 17 Incze i. m. 130. old. 18 Szabolcsi i. m. 43. old., KJ 1930. 36. old. 1931. 34. old. 198
