Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)
Földváriné Kocsis Luca: Az 1929–1933-as világgazdasági válság kibontakozása Szeged gazdasági életében
A növénytermesztésben uralkodó termékek, a gabonafélék terméseredményeit vizsgálva sem kapunk kedvezőbb képet a szegedi mezőgazdaság helyzetéről. Ezeknél az időjárási és a talajviszonyok által leginkább befolyásolt, extenzív gazdálkodással termelt növényeknél a termésátlagok csökkenő, többnyire az országos átlag alatt maradó eredményt mutatnak időjárási szempontból eltérő években is:31 q/hold búza rozs árpa zab kukorica 1928 országos átlag 9,3 7,3 9,3 8,7 6,8 Szeged vidéki átlag 9,2 7,4 7,2 6,5 nincs adat 1929 országos átlag 7,8 7,0 8,2 7,8 9,2 Szeged vidéki átlag 6,7 6,7 6,0 5,5 6,0 1930 országos átlag 7,8 6,4 7,5 6,1 7,7 Szeged vidéki átlag 6,0 4,0 4,0 2,0 nincs adat A gyenge termésátlagok a talajerőgazdálkodás hiányosságaira és rossz vetőmagvak felhasználására vezethetők vissza.32 A túltermelési válság éveiben, a 20-as éveket jellemző egyoldalú szemtermelésre alapozott extenzív növénytermesztési struktúra lényegében változatlan maradt.33 A gabonaáresések következtében csökkenő bevételt nagyobb mennyiségű termék piacra dobásával, minél nagyobb terület bevetésével próbálták ellensúlyozni. Az intenzívebb termelés előnyei a válság éveiben váltak igazán nyilvánvalóvá, megvalósításának azonban évekre gátat szabott a mezőgazdasági pénzbevételek apadása, a hitel drágulása és hiánya. 1929-ben a műtrágyahasználat egynegyedére esett vissza a szegedi kamarai körzetben, 1930-ban pedig a traktorszántás háttérbeszorulásáról számolnak be a korabeli források.34 A mezőgazdaságot általában, az extenzív növénytermesztést különösen jellemzi az időjárás viszontagságainak való kiszolgáltatottság. Az 1930-as aszály kapcsán rávilágított erre a korabeli újságíró is: „...a trianoni Magyarország nem életképes. Nem életképes, mert akár egy tartós szárazság, akár egy rendkívül hosszú esőzés alapjaiban rendítheti meg az agrár Magyarország egész gazdasági létét...”35 A gazdasági válság éveinek szegedvidéki időjárási krónikája önmagában is nagy pusztítás képét vetíti elénk. A mezőgazdaság válságos esztendőinek sorát a rendkívül szeszélyes időjárású 1928-as év nyitotta meg. Főleg a kapásnövények sínylették meg a nagy szárazságot, de a takarmányfélék és kaszálók is gyenge termést adtak, a legelők pedig kiégtek.36 1929 tavaszán a hideg veszélyeztette a vetések fejlődését, de lényeges kár nem keletkezett. Aratás után azonban a gabonaárak zuhanni kezdtek, a termelők nagyon sikertelennek tekinthették az évet.37 1930 május közepén 1400 holdon jégverés pusztított a szegedi határban, majd az aszály tette tönkre az őszi veteményeket és a legelőket.38 1931. június 25-én több mint 10 000 holdon 100%-os károkat okozott a 31 Gunst Péter: A mezőgazdasági termelés története Magyarországon (1920—1938) Akadémiai K. Bp. 1970. 131., 144., 155., 163., 174.; CsmL Szeged főisp. ir. 1928 —• 378. sz.; SZUN, 1929. aug. 24. A szárazság sokat ártott a szegedi gabonatermésnek — nov. 3. Szeged mezőgazdasági élete az elmúlt nyáron — 1930. júl. 10. Közepesen jó termést adott a búza, de annál rosszabbul áll a szárazságtól pusztuló őszi kapás vetemény. 32 DM, 1929. aug. 24. Gyengébb a termés a rossz vetőmag miatt — SZUN, 1932. júl. 24. Alsó- és Felsőtanyán 60%-os a gabona-rozsdakár. 33 Lásd a IX/a., b. táblázatokat. 34 KJ 1929. 16. old.; 1930. 24. old. 185
