Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)

Földváriné Kocsis Luca: Az 1929–1933-as világgazdasági válság kibontakozása Szeged gazdasági életében

jégeső és a szélvihar Nagyszéksós, Röszke, Feketeszél, Gyálarét körzetében.36 37 38 39 1932 májusában 1700 holdat tett tönkre a jég, amelynek hatásait a feltörő vadvizek súlyosbították.40

A 20-as években alacsony szinten stagnáló növénytermesztés a gazdasági válság mostoha időjárással tetézett éveiben a termésátlagok tekintetében visszaesést, változatlan termelési struktúrát, a talajművelés tekintetében visszafejlődést mutatott.

A mezőgazdaság másik ágának, az állattenyésztésnek a háború előtti szinthez viszonyított hanyatlása már a 20-as évek elejétől megfigyelhető volt országszerte és Szeged vidékén is. Az állomány számszerű csökkenése mind a négy fontosabb tenyésztett állatnál kimutatható.41 Legszembetűnőbb a juh- és a sertésállomány apadása.

A juhtenyésztés háttérbe szorulása a közlegelők feltörésével és Szeged területén a nagybirtokok hiányával magyarázható. A sertésállománynak a válság éveiben folytatódó visszaesése 1932-ben és 1933-ban szembetűnő.42 Ennek oka az 1931-ben pusztító sertésvész volt, melynek következményeként a sertésállomány fele elhullott. A járvány lokalizálása nem sikerült, Szegedet és a tanyai körzeteket egyaránt behálózta, és — mivel az elszegényedett kisgazdák a védőszérum megfizetésére képtelenek voltak, a város zilált pénzügyei is akadályozták az erre fordítandó összeg (7500— 9000 pengő) biztosítását — több hónapig elhúzódott.43 A szegedi sertésállomány azonban e járványtól függetlenül is az országos átlag alatt maradt.

A lóállomány csökkenése igen mérsékeltnek mutatkozik, és a négy állatfajta közül ez közelíti meg leginkább az országos átlagot. Minőségileg azonban igen alacsony szintet ért el, a szegedi kisbirtokosok igavonó állatként és közlekedésre, fuvarozásra tartották.44

A szarvasmarhaállomány száma erősen az országos átlag alatt maradt, fogyat - kozási üteme az országos átlag alakulásához hasonló. Ha a fejt tehenek számarányából (43%) az állomány minőségére következtetünk, akkor a szegedi szarvasmarhaállomány számszerű lemaradása mellett minőségileg kissé kedvezőbb képet mutat mind országos (34%), mind alföldi (35%) viszonylatban.45 Ez a megállapítás azonban nem cáfolja azt a tényt, hogy a szarvasmarhatenyésztés, a ló- és sertéstenyésztéshez

36 SZUN, 1930. júl. 16. Aszály — A nehézségek megoldásának módjára is rámutat, egyesítve az időszakra oly jellemző Trianon feletti siránkozást és a kardcsörtető revíziós propagandát: „Ha szépszerével nem megy, nekünk előbb-utóbb fegyverrel kell tágítani a csonka határokon, mert semmiképpen sem akarunk egy szárazság miatt elpusztulni...”

36 CsmL Szeged főisp. ir. 1928 —- 378. sz.

37 SZUN, 1929. ápr. 18. A szegedi közigazgatási bizottság áprilisi ülése — 1929. aug. 24. A szárazság sokat ártott a szegedi gabonatermésnek — 1929. szept. 4. A szegedvidéki gazdák a szorongató gazdasági helyzet miatt olcsó áron kénytelenek eladni az új termést.

38 SZUN, 1930. máj. 15. 150 alsótanyai bérlő termését elverte ajég — 1930. júl. 10. Közepesen jó termést adott a búza, de annál rosszabbul áll a szárazságtól pusztuló őszi kapásvetemény. Kiégtek a legelők és már a téli takarmányon tartják a jószágot.

39 SZUN, 1930. jún. 27. Több mint 10 000 holdat tett tönkre a csütörtöki borzalmas jégveréses vihar. — Ebben az évben is nyomor szakadt a város bérlő társadalmára.

40 SZUN, 1932. máj. 13. A vasárnapi jégverés 1700 hold vetést pusztított el Alsótanyán — 1932. máj. 24. Elengedik az adóját a vadvíz és ajég által sújtott gazdáknak.

41 Lásd a X/a. sz. táblázatot.

42 Lásd a X/b. sz. táblázatot.

43 SZUN, 1931. júl. 28. Sertéspestis és sertésorbánc lépett fel Szegeden és a tanyákon, ami a sertések felét elpusztította — 1931. júl. 29. A városnak nincsen pénze a védőszérum beszerzésére — 1931. szept. 4. Újult erővel lépett fel Szegeden a sertésvész.

44 Szeged monográfia. 170. old.

15 Lásd a X/c. sz. táblázatot.

186