Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)
Sipos József: Az építőipari munkások helyzete és mozgalmai Szegeden a világgazdasági válság kezdetén
helyzet megvitatására január 12-én délelőtt 10 órakor nyilvános nagygyűlést hívjanak egybe. Horváth József a famunkáscsoport elnöke, Soós Károly vasmunkás, Lájer Dezső párttitkár és még néhány hozzászólás után elfogadták Ladvánszky javaslatát. Elhatározták még, hogy a szűkebb körű előkészítő bizottságba a négy csoport elnöke (Farkas János, Dáni János, Horváth József és Gyetvai József) és a két titkár (Lájer Dezső és Ladvánszky József) tartozzon.74 A 12-i nagygyűlés megtartását azonban — a feszült hangulat miatt—a rendőrség nem engedélyezte.75 A munkásblokk intézőbizottsága — Ladvánszky, Dáni és Varró volt jelen —január 15-én elhatározta, hogy ezt megfellebbezi. Újabb nyilvános gyűlést készít elő. Ezzel kapcsolatban 20-ra a Szakszervezeti Bizottság, 21-re pedig az intézőbizottság teljes ülésének összehívását kérte, hogy ezek is állást foglalhassanak a kérdésben.76 A MÉMOSZ szegedi csoportjának január 24-i taggyűlésén Ladvánszky József — 80 tag jelenlétében — beszámolt arról, hogy a „két bizottság ismételten megteszi a lépéseket a nyilvános taggyűlés megtartása” érdekében, amit február 2-ra terveznek.77 Az építőipari munkásblokk gyűlését a Széchenyi moziban rendezték. Farkas János munkaalkalmak biztosítását, a munkaidő redukálását, Dáni János 8 órai munkaidőt, munkanélküli segélyt, Horváth József sajtó- és politikai szabadságot, Gyetvai János általános, titkos választójogot követelt. Lájer Dezső kijelentette, hogy a városnak 10 millió pengőt kellene fordítania a munkaalkalmak teremtésére, hogy megszűnjön a munkanélküliség 1930-ban.78 A naggyűlés folytatásának is tekinthető a MÉMOSZ Szegedi Csoportjának február 7-én megtartott beszámoló- és vezetőségválasztó taggyűlése. A dalkar szereplése után Farkas János elnök üdvözölte a nagy számban megjelenteket, ismertette a napirendet, majd korelnöknek Kálmán Józsefet, a szavazatszedő bizottságban Komócsin Illést, Hőgye Gyulát és Mucsi Gyulát ajánlotta, akiket a közgyűlés megválasztott. Ezután Komócsin Mihály pénztáros tette meg jelentését az 1929. évről. Bevétel: Maradvány az 1928. évről 691,55 P. Szakmunkás hetijárulékból 3322,18 P. Segédmunkás hetijárulékból 11,52 P. Beiratkozásból 114,40 P. Tagkönyvekért 140 P. Özvegysegélyalapra 2990,80 P. Helyi járulékból 3375,08 P. Játékszerekből 771,35 P. Az építőmunkásotthon bére és járulékai 2769,76 P. Különfélékből 218,58 P. A Hétvezér utcai Munkásotthon-alapra 56,40 P. Könyvtári büntetés 6,23 P. Összesen: 14 467,84 P. Kiadás: Készpénz a központnak 2990,80 P. Ügykezelésre 293,16 P. Hírlapok, oktatás, agitáció 370,68 P. Könyvtár: 266,26 P. Rendkívüli segély 71,30 P. Az építőmunkás-otthon karbantartása, adó, biztosítás 2176,83 P. Szakszervezeti járulék 1685,75 P. Fűtés, világítás 751,58 P. Személyzet illetménye 879,68 P. Pénztáros tiszteletdíja 166,75 P. Különfélék 276,75 P. Maradvány 1930. évre 950,18 P. Összesen: 14 467,84 P. Az ellenőrök jelentése után a könyvtáros, majd a titkár jelentése következett, amit Ladvánszky József terjesztett elő nagy részletességgel. A csoport szervezeti életével kapcsolatos adatok után kiemelte, hogy 1929-ben átlagban 222 fizető tag volt, és 143 új tag lépett be a szervezetükbe. Segélyeket fölvettek 132 esetben, 4454,46 P összegben, a befolyt szövetségi járulék és özvegysegély együttes 74 CSmL MÉMOSZ Szegedi Csőd. év. Levelezés 1930. Vö. VDCSMMT 1977. 151. sz. 75 Délmagyarország, 1930. jan. 12. 5. p. 78 CSmL MÉMOSZ Szegedi Csop. év. Levelezés 1930. jegyzőkönyv. 77 VDCSMMT. 1977. 253. sz. dokumentum. 78 Délmagyarország, 1930. jan. 29. 7. p.; febr. 1. 7. p. és a gyűlésről a febr. 4. 2. p. A gyűlésen Ladvánszky József nem vehetett részt, mert — mint kerületi titkár —a békéscsabai építőmunkás csoport megalakulásának 25 éves jubileumára volt hivatalos. Lásd: Építőmunkás, 1930. febr. 15 2. p. 168
