Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)
Herczeg Mihály: Cselédek Hódmezővásárhelyen a kapitalizmus 1914-ig terjedő szakaszában
A cselédek megoszlása Hódmezővásárhely területén 1869-ben I. tizedben 294 fő Tanya határrészen 1244 fő II. tizedben 191 fő Puszta határrészen 262 fő III. tizedben 656 fő Rét határrészen 12 fő IV. tizedben 266 fő Gorzsa határrészen 37 fő V. tizedben 128 fő Össz. külterületi cseléd 1555 fő Összes belterületi 1535 fő Cseléd összesen 3090 fő A következő évben hivatalosan adatokat közölték: közzétett statisztikában az alábbi összevont birtokos 3655 haszonbérlő 54 gazdatiszt 14 éves szolga 5955 napszámos 4142 Ugyanebben az időben a birtokok száma 6035, tehát az 1857. évihez képest 1035- tel növekedett, a birtokosok száma viszont 338-cal csökkent. Az imént láttuk, hogy 3090 cselédet mutattak ki. Az 1869. évi „éves szolga” átfogóbb kategória lehetett. Hasonló összevonást alkalmazott az 1891. évi statisztika is.16 összes kereső mezőgazdasági népesség Hódmezővásárhelyen 1891-ben önálló földbirtokos 5 900 Bérlő 131 mezőgazd. segédszemélyzet 5 649 Összesen: 11 680 De a „mezőgazdasági segédszemélyzet” a korabeli szóhasználatban távolról sem azonos a cselédséggel!17 A mezőgazdasági segédszemélyzet megoszlása 1891-ben Szolga 2228 napszámos 974 családi kisegítő 2442 összesen 5644 Igen részletgazdag az 1900. évi statisztikai felmérés. Hódmezővásárhely lakossága keresőkre és eltartottakra bontva az alábbi képet mutatta: 16 Magyar statisztikai közlemények. A magyar korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. II. 17 Uo. 109
