Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)
Herczeg Mihály: Cselédek Hódmezővásárhelyen a kapitalizmus 1914-ig terjedő szakaszában
Kereső Eltartott össznépesség 25 789 fő 35 094 fő Ebből — mezőgazd. 16 432 24 686 — iparos 3 655 4 666 — kereskedő 877 1065 — közlekedés 279 642 — közszolg. és szabadfog!. 1 723 1 274 — véderő 59 3 — napszámos 1 171 1 465 — házi cseléd 1 560 38 — egyéb és ismeretlen 1 028 1 249 Számunkra itt most nélkülözhetetlen a „mezőgazdasági népesség” további bontása: Kereső El tartott önálló 5 501 13 244 önálló segítő családtagja 2 793 — mezőgazd. tisztviselő 6 2 mezőgazd. cseléd 2718 2 127 mezőgazd. munkás 5 414 9 307 összesen 16 432 24 680 Az 1910. évi statisztika szerint a város lakossága 62 445 fő. Hódmezővásárhely lakosságának megoszlása 1910-ben: Kereső Eltartott 27 757 34 688 A keresők 61 %-a a mezőgazdaságban dolgozott, ezek eltartottja az összes eltartott 66,3 %-a. Az őstermelésben foglalkoztatottak közül 1910-ben önálló földműves 6 254 tisztviselő 7 egyéb segédszemélyzet 10 630 Összesen 16 891 1900-hoz viszonyítva 459-cel nőtt a mezőgazd. keresők száma. Az „egyéb segédszemélyzet” megoszlása 1910-ben: férfi nő összes segítő családtag 2710 449 3159 segédmunkás, napszámos 4514 123 4637 szolga 2800 34 2834 Ha csak azt nézzük, hogy a cselédek 53,8 %-a a mezőgazdaságban helyezkedett el, a napszámosoknak pedig 60,3 %-a, akkor azt emeltük ki hangsúlyosan, hogy Vásárhely parasztváros. De ha azt vizsgáljuk, hogy a 31%-nyi nem paraszti keresők foglalkoztatták a cselédek 46,2 %-át, akkor meg éppen arra vetettünk fényt, hogy a 110
