Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)
Herczeg Mihály: Cselédek Hódmezővásárhelyen a kapitalizmus 1914-ig terjedő szakaszában
A birtokok megoszlása kát. tiszta jövedelem szerint9 50 és annál kevesebb o. é. Ft. kataszt. tiszta jöved. 3590 birtok 50— 100 o. é. Ft. kataszt. tiszta jöved. 849 birtok 100— 200 o. é. Ft. kataszt. tiszta jöved. 872 birtok 200— 500 o. é. Ft. kataszt. tiszta jöved. 591 birtok 500—1000 o. é. Ft. kataszt. tiszta jöved. 109 birtok 1000—3000 o. é. Ft. kataszt. tiszta jöved. 24 birtok Összesen 6035 birtok A továbbiakban leszögezte: „Itt tehát szertelen a törpe gazdaságok mennyisége, a 2000-nél kisebb azon földdel bírók száma, akik pusztán a földjükből mégha maguk művelik is azt, megtakarítást tehetnének félre. Az összes 6035-ből pedig 4000-en lehetnek olyanok, akik egyedül a földbirtokjuk után meg nem élnek.” Az 1895. évi mezőgazdasági statisztika mutatja a tőkés korszak vásárhelyi mezőgazdaságának szerkezetét. Lényeges módosulás ebben korszakunk végéig (1914) már nem történt.9 10 Birtokkategória kh-ban Gazdaságok száma Hmvásárhelyen Az összes gazdaság %-ában Hmvásárhely Magyarországon 10 kh alatt 5024 63,91% 72,77% 10—50 2334 29,69 24,73 50—100 352 4,48 1,51 100—500 142 1,80 0,70 500—1000 8 0,10 0,13 1000 kh felett 1 0,01 0,16 Összesen: 7861 100,00 100,00 Az 5024 tiz kh alatti gazdaságból öt kh-nál kisebb területű volt 4052. Ezek a töredék birtokok nem igazi parasztgazdaságok. Közülük 1631 az 1 kh-on aluli, szántóföld nélküli kert. A kertek közt szerepelnek a tó kiosztásakor juttatott 19 □-öles parcellák is! A törpebirtokok 49,16%-a nem rendelkezett 1 kh földdel. Hódmezővásárhely birtokmegoszlása eltér a közismert magyarországi állapotoktól, ahol az összes birtokos 0,99 %-a tartozott a 100 kh-on felüli kategóriába, de ez a vékony réteg magáénak mondhatta az ország művelhető területének 56,84%-át. Hódmezővásárhelyen a 100 kh-on aluli birtokok voltak többségben a területarányban is. A birtokok számának 1,91 %-át kitevő 100 kh-nál nagyobb birtokok 1895-ben Vásárhelyen csak a termőterület 26,62%-át uralták. Ez az arány 1848 óta lényegesen módosult. Az 1851-i birtokmegoszlás szerint 129 volt jobbágy gazda gazdálkodott 100 kh-nál nagyobb birtokon, vagyis az összes birtok 8,01 %-a 20 949 kh-t tartott kezében, de ez az akkor művelt 56 009 kh-nak a 37,40%-át jelentette.11 Mindez a saját munkaerőre támaszkodó parasztgazdaságok térnyerésének, szaporodásának a bizonyítéka. A kapitalista gazdálkodás előrehaladtával egyre több ügyvéd, orvos, kereskedő szerzett magának házasság útján, vagy felhalmozott tőkéjéből földvagyont. Ez a 9 Hód-Mezö-Vásárhely 1875. június 13. szám. 10 A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája IV. kötet. A gazdaságok megoszlása jelleg és nagyság szerint. Budapest 1900. Táblás kimutatások 38. p. 11 CsmL (HF) Hódmezővásárhely város tanácsának iratai 1848—1872 6. 1930. 106
