Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)
Herczeg Mihály: Cselédek Hódmezővásárhelyen a kapitalizmus 1914-ig terjedő szakaszában
folyamat a századforduló körül felgyorsult. Gyáni Gábor Hódmezővásárhely virilistáinak vizsgálata közben arra a fölismerésre jutott, hogy a földtulajdon a tőkés virilis vagyonnak is része. Az általunk vizsgált korszakról Gyáni táblázata a következőt mutatja:12 A virilisek közül földbirtokos tőkés középrétegbeli 1888. 72 19 9 1908. 54 28 18 1915. 42 35 23 Nyilván ez a jelenlevő tőkésbirtokos réteg adja legtöbbször haszonbérbe a földjét, bár akadt köztük nem egy, aki cselédek alkalmazásával „házi kezelésben” tartotta birtokát. Ugyanígy éltek a módosabb parasztság többnyire második, harmadik generációbeli tagjai, akik a századforduló táján „kezdenek fölhagyni a parasztizá- lással”, vagyis egész évben városi házuknál tartózkodnak, a munkából semmi részt nem vállalnak. Az ilyen birtokon a haszonbérlő is gyakran cselédek alkalmazásával győzi elvégezni a munkákat. A cselédek többsége mégsem ezeknél a „nagy” gadaságoknál szolgál, hanem a számbelileg sokkal szélesebb 30—200 kh-asok kategóriájába tartozóknál. Ezek nemcsak „megengedhették” maguknak a cselédtartást, hanem a jószágtartás és földművelés szerteágazó tevékenységei meg is követelték tőlük az idegen munkaerő igénybevételét. Persze óriási különbség volt az egyes gazdaságok közt a föld minősége és jövedelmezősége szerint. Jó fekete földön vagy a város közelében egy 20—30 holdas gazda magasabb szinten élt, mint a távoli „Rossz pusztán” egy 70—80 holdas. Jól szemlélteti ezt a művelési áganként és osztályonként a kataszter tisztajövedelemről készített kimutatás (1914). Eszerint Hódmezővásárhelyen: Művelési ág Terület kh Átlagos kát. tiszta jövedelem (fillérben) szántó 105 910 1709 kert 701 2067 rét 3 275 665 szőlő 848 2165 legelő 13 956 384 nádas 65 1535 erdő 191 313 Összes művelhető terület: 124 946 1537 A cselédek oldaláról nézve bármilyen fáradságos is a cselédélet, a szűkölködő családon való segítés vágya kényszeríti őket a szolgálat vállalására. Mivel a munka- vállalalók száma egyre nagyobb, mint az igény, még „örülhet” is, aki így munkához, kenyérhez jut. A birtokmegoszlás áttekintése után vegyük szemügyre a lakosság foglalkozását, különös tekintettel a cselédnépségre. Mint az alábbiakbóí kitűnik, a cselédek számát 12 Gyáni Gábor: Hódmezővásárhely legnagyobb adófizetői (1888—1941). In. Történelmi Szemle 1977. 3—4. szám 626—-640. p. Gyáni csak azokat a legtöbb adót fizető „virilis nagygazdákat” vette be a kimutatásába, akik ténylegesen részt vettek a város irányításában. 107
