Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)

Herceg Mihály: A csongrád-vásárhelyi uradalom kialakulása (1709–1848)

Az egész Csongrádi uradalom bevétele 1748-ban

1748. évi taksa 1747. évi adósság Összesen:

13 353 Ft 20 kr 2 000 Ft 15 333 Ft 20 kr

Ménesbeli jövedelem Gulyabeli jövedelem Bírságiumokból Rendkívüliekből Cigányság cenzusa

565 Ft 52 kr 429 Ft 36 kr 183 Ft 58 kr 42 Ft

10 Ft 30 kr

Az egész Csongrádi uradalomból a jövedelem 32 846 Ft 43 kr

A fenti kimutatás magában foglalja az uraság számára fönntartott regálejogokat és az épületek értékét is.49

Gróf Károlyi Sándor a vásárhelyiekkel kötött taksaszerződésben többször is határozottan megígérte, hogy a „szabadmenetelű”, taksás állapoton nem fog változtatni.50 Fia, Károlyi Ferenc 1756-ban felpanaszolja, hogy apja „minden dominele beneficiumokat s az egész pusztákat s azoknak haszonvételét majd semmi cenzusért vásárhelyi lakosoknak kezek alá bocsájtotta. Hasonlót követtem magam is 1741 esztendőben lett kezemhez vételitül fogva ugyanazon reménységek fejében”, tudniillik, hogy a város fejlődjön. De szerinte a város rossz adminisztrációja miatt ez nem történt meg, ezért „országunkban bévett urbariális ideával dominális authoritásom mellett akarom regulálni, hogy ennek utánna mind a háztartó gazdák s mind a zsellérek bizonyosan tudhassák, mennyivel és mivel tartoznak.”51 A földesúri haszonvételeket magához veszi, kivéve a borkorcsmákat, melyek 4. angáriáját (negyedik negyedévi használatát) meghagyta a lakosságnak. Még kegyesnek is véli magát, mert az évi 52 nap robot helyett, csak 15 napot kér attól, aki magának egy ekével és 30 robotnapot attól, aki kettővel szánt. Akinek nincs vonómarhája 15 napot kézi munkával tölt gyalogrobotban. Egy szolgálati napot 51 kr.-ral meg is válthatnak. A természetbeni szolgáltatásokat is megköveteli, illetve azok megváltását.

Egy fejős tehén után Egy szárazmalomtól Egy pálinkafőző üst után Mesteremberektől Egy nádvágó után

1 meszely vajat, vagy 2 garast 4 forintot 8 krajcárt 1 forintot 30 krajcárt

A szőlő után kilencedet, a szállásföld minden lánca (16 n. öl) után egy garast szed. A szőlőkilenced ellenére a borsajtó után is pénzt követel, ami a maximális kizsákmányolást jelzi, hiszen országos szokás szerint kilencedfizetés esetén a sajtó után nem kellene pénzt szedni. A marhahajtó pusztákért nem egy összegben kér pénzt, hanem az ott tartott állatok után legelőbért, fűbért szed, — marhánként 15 illetve 30 krajcárt, juh és sertés után darabonként 3 krajcárt.52 A föld után nem fogadta el a vásárhelyiek által megajánlott évi 17 000 Ft-ot, hanem ragaszkodott a lánconkénti 5 krajcárhoz. A következő években a földbért lejjebb engedte, lánconként 2 krajcárra. De

49 CsmL (Hf) Szeremlei hagyaték

60 CsmL (Hf) Tan. ír. 1. cs. 93. sz.

61 Uo. 1. cs. 130. sz.

62 Uo. 1. cs. 130. sz.

74