Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)

Herceg Mihály: A csongrád-vásárhelyi uradalom kialakulása (1709–1848)

A Csongrád-vásárhelyi uradalom igazgatásában már a 18. században is történtek változások. 1790-ben pl. felállították a Csongrádi kerületet, amelyhez a Vásárhelyi uradalom és a Csongrádi tiszttartóság tartozott. A Harruckern örökségből a Szentesi tiszttartósághoz tartozott 1798-tól 1803-ig Szentes, Szénás és Orosháza. 1803-ban Orosházát leválasztották és különbirtokként kezelték. Szentes 1803-tól 1816-ig a vásárhelyi inspektorátushoz tartozott. A vásárhelyi uradalom része 1805 óta a Kenyerei ispánság, amellyel együtt igazgatták a szikáncsi majorságot is. 18lóban megszervezték a szentesi uradalmat, amely 1827-ig állott fent hivatalosan. Hozzátartozott mostmár Szegvár és Derekegyháza is. Szegvár azelőtt a derekegyházi kasz- nársághoz tartozott, a vásárhelyi inspektorátus főfelügyelete alatt. 1816-ban szervezték meg az Orosházi tiszttartóságot. Ennek igazgatása alá kerültek az eddig Vásárhelyről irányított Sámson és a Csaba környéki birtokok is: úgymint Csaba fele, Kondorosi, Szentmiklósi puszta és Gerla. A Károlyiak délalföldi birodalma ekkor a legnagyobb kiterjedésű: a kiskunfélegyházi határtól Gyula határáig nyúlt. Az 1919 évi uradalmi térkép a Vásárhelyi kerület négy tiszttartóságának felosztását ábrázolta. Eszerint a Vásárhelyi kerület részei:

1. Vásárhelyi uradalom:

2. Szentesi uradalom:

3. Csongrádi uradalom:

4. Orosházi uradalom:

a) Vásárhelyi kasznárság

b) Kenyerei ispánság

a) Derekegyházi ispánság

b) Szentesi ispánság (Ördöngös, Mágocs, Szent- lászló)

a) Csongrádi ispánság (Felgyő, Gyója, Újfalu)

a) Csabai ispánság

b) Sámsoni ispánság

Fejérvári Ferenc földmérő e térképen az újvárosi pusztát, Szőlőst, valamint Tótkutast (Nagyhajlással) a vásárhelyi határ részeként ábrázolta. A sámsoni uradalom is éppen addig terjedt, mint ameddig terjedőnek a vásárhelyiek állították.28

1824-ben a grófi testvérek kielégítették a leányágat. Az alföldi birtokból elsősorban a Békés megyei területeket használták fel erre a célra. Károlyi Franciskának, gróf Sztáray Antalnénak jutott a csabai részbirtok: 189 2/8 sessio, a Kondorosi, szentmiklósi, gerlai egész allodiatura, a sopronyi, megyeri remamentialis földek és a szénási pusztából 1149 ^ hold. Gróf Trauttmannsdorff Józsefné kapta a csabai részbirtok 113 7/8 sessióját, Orosháza 233 úrbéri telkéből 62 1/8 sessiót, a szénási pusztából 5495 holdat, valamint az egész csabai regálét, az orosházinak pedig arányos részét.29 1827-ben került sor a nagy osztályra, a Károlyi Sándor óta egybetartott hatalmas Károlyi birtok felosztására. Az eddig tárgyalt Vásárhelyi, vagy Alföldi kerület, csak egy része a nagykárolyi Károlyi család latifundiumának.

A korabeli igazgatás szerint a Károlyi birtok részei

1. Nagy károlyi uradalom

2. Nyírbátori uradalom

3. Fehérgyarmati uradalom

4. Kéczi uradalom

5. Erdődi uradalom

6. Misztótfalusi uradalom

7. Radványi uradalom 23 *

23 Ol. KcsL S 82. No 140.

29 Éble 1911, 63. és Nagy 1965, 1: 258.

68