Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)
Fábián György: A két munkáspárt együttműködésének fejlődése Szegeden a város felszabadulásától az 1947-es választásokig
között Somogyi-telepen például nyolc közös értekezletet tartottak a két párt 3—3 tagjának részvételével.181 Szegeden tehát legalsóbb szinten is működött ekkor állandó összekötő bizottság. A városi szervezet is vállalta a munkásegység megerősítését. Ennek érdekében július 31-én 12 000 résztvevővel a két párt közös munkásgyűlést tartott a Dohánygyárban. A forint megteremtésének előestéjén tartott gyűlésen Lóránt Gyula (SZDP), Komócsin Zoltán az MKP, Gyólai István pedig a Szakszervezeti Bizottság nevében egyöntetűen szögezték le, hogy a két párt és a szakszervezetek csak közös erővel, szoros együttműködéssel valósíthatják meg a stabilizációt és számolhatnak le az új pénz ellenségeivel.182 A két párt rókusi szervezete együttes ülésén forintvédő bizottság felállítását határozta el és sorra alakultak ilyen bizottságok egyéb helyeken is. Közös központi forintvédő bizottság is létrejött.183 Egyéb tényezők is utalnak arra, hogy a szegedi szociáldemokrata pártszervezetben ekkor sem tudott túlsúlyba kerülni, eluralkodni a sérelmi politika. A Hangya Mélyhűtő üzemi pártnapján — itt egyébként a 70 munkás 60%-a ebben az időben az SZDP tagja volt — Bozóki Lajos, az SZDP egyik helyi vezetője az üzemi munkásegység jelentőségét méltatta és élesen megbélyegezte a munkásegység megbontok.184 A két párt egyetemi szervezetének közös gyűlésén ugyancsak Bozóki Lajos hangoztatta a munkáspártok együttes harcának szükségességét.185 Ez az értekezlet egyébként határozati javaslatot is fogadott el, amelyben követelte a reakció elleni közös munkáspárti fellépést. A MÁV Fűtőházban, a Szegedi Kenderben a munkásegységet 100 százalékosan megvalósultnak jellemzik.186 A Szegedi Kenderben a két párt üzemi szervezetei együttesen verték vissza az üzemi bizottság elleni jobboldali, kisgazda- párti támadást.187 Természetesen az a megállapítás, hogy a sérelmi politika, a kommunistákkal szembeni pozícióharc nem vált dominánssá, nem szorította háttérbe az együttműködést, nem zárja ki, hogy a vitákat, súrlódásokat, sőt egy-egy komolyabb összeütközést sikerült volna teljesen kiküszöbölni. Törvényszerű, hogy az 1946 nyarán egyre erősebben kikristályosodó jobboldali szociáldemokrata tevékenység nyomai Szegeden is érezhetőek. Ehhez itt is hozzájárultak egyes túlzások kommunista oldalról. A kongresszusi verseny során ugyanis nagyarányú tagtoborzás zajlott le, mostmár a szociáldemokrata párttagok között is erőteljesen. A szervezési osztály munkaterve a július 1-i 3611 fős taglétszámot 1093 fővel akarja növelni a tíz kerületi szervezetben a kongresszusi előkészületek során.188 Az üzemi szervezetek közül például a Hangya Mélyhűtő üzemben július folyamán 20 szociáldemokrata munkást hoztak át az MKP-ba, vagyis a kommunista párt befolyása az addig jobbára szociáldemokrata üzemben jelentősen megnőtt.189 Történtek átlépések és átléptetések a Szegedi Kenderben is. Az Újszegedi Kenderben egy szociáldemokrata funkcionárius is átlépett az MKP-ba.190 A Belváros II. pártszervezet létszáma a verseny időtartama alatt 224-ről 360-ra nőtt. A Belváros I.-be csak augusztusban 50 új tag lépett be.191 Egy szeptember 19-i jelentés arról tájékoztat, hogy a kongresszusi verseny során 181 PI Arch. 274—16/156., Délmagyarország, 1946. szeptember 4. 182 Délmagyarország, 1946. augusztus 1. 183 Szegedi Népszava, 1946. augusztus 13. 184 Uo. 1946. július 21. 185 Uo. 1946. augusztus 24. 186 Uo. 1946. július 27., szeptember 7. 187 Délmagyarország, 1946. szeptember 5. 188 PI Arch. 274—16/155. 189 Uo. 274—16/156. 190 Uo. 191 Uo. 274—16/155., 274—16/156. 230
