Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)

Fábián György: A két munkáspárt együttműködésének fejlődése Szegeden a város felszabadulásától az 1947-es választásokig

az SZDP bizonyos fokú idegenkedése az ilyen akcióktól változatlanul fennállott, de resztvettek ezekben és a későbbi megmozdulásokban egyaránt. Sikerült egyetértésre jutnia a két pártnak az összesített B-lista ügyében. Először a két munkáspárt egyezett meg az elbocsájtandók listájában viszonylag hamar, már február végén, március elején.144 Ezután terjesztették ezt a listát a pártközi bizottság, majd végül a Nemzeti Bizottság elé. Ez a kérdés tehát Szegeden nem élezte ki a viszonyt a két párt között. 1946 februárjában megkezdődtek az üzemi bizottsági választások is. A Nagy­szegedi Pártbizottság területén 1946. május 18-ig 46 munkahelyen tartottak üzemi bizottsági választásokat.145 Megbízható adatok ezekről a választásokról nem állanak rendelkezésünkre, csak különböző időben készült és néhol egymásnak is ellentmondó jelentések, kimutatások találhatóak. Az üzemi bizottságok pártösszetételét, a két párt üzemi bizottsági pozícióit azonban megközelítően meg lehet állapítani. Egy 1946. április 8-i jelentés szerint 43 munkahelyen, ahol 1707 kommunista és 1800 szociáldemokrata párttag volt, az üzemi bizottságok munkáspártok szerinti meg­oszlása kb. 50—50 %.146 147 Megállapítható még, hogy a nagyüzemek üzemi bizottsá­gaiban inkább kommunista, a kis- és középüzemekben inkább szociáldemokrata fölény tapasztalható a városban.117 29 üzemi bizottságról részadatok is állanak ren­delkezésünkre. Ezen a 29 helyen 8884 személy dolgozott. Közülük 1933-an az MKP, 2665-en az SZDP tagjai voltak ekkor.148 A taglétszám értékelésénél meg kell jegyezni, hogy az SZDP jóval magasabb taglétszámát elsősorban a vasútnál, a postánál és az egyetemen levő szociáldemokrata túlsúly idézte elő. A jelentősebb üzemek közül a Dohánygyár, a Lemezgyár, a Lippai Fűrésztelep, az Angol—Magyar Jutafonó, a Pick-gyár, a Kecskeméti Konzervgyár, Winter Kefegyár, a Tiszamalom és a dorozs­mai Kunsági Szövőgyár MKP tagsága múlta felül az SZDP tagságát. Az Újszegedi Kenderben, a Szegedi Kenderben, a Délmagyarországi Cipőgyárban, a Gázgyárban, a Elangya Hűtőházban, a Szőregi Petróleumgyárban és az Űjszegedi Ládagyárban pedig a szociáldemokraták létszáma múlta felül a kommunistákét. A Gyufagyárban és az Orion Bőrgyárban a két párt taglétszáma azonos volt.149 A megválasztott üzemi bizottsági tagok között 73 kommunista és 70 szociáldemokrata volt. A 29 hely közül 11 kommunista többségű, 7 szociáldemokrata többségű, 10 pedig paritásos üzemi bizottságot választott. (Egy helyen csak pártonkívülieket választottak az üzemi bi­zottságba.) Megállapítható tehát, hogy az üzemi bizottságok megválasztásánál nem az üzemi párttagság létszáma volt a döntő. A kommunisták eddigi munkája, a párt politikája eredményezte azt például hogy a Szegedi Kenderben — ahol 36 kommu­nista és 150 szociáldemokrata párttag volt -— 4:3 arányban kommunista többségű üzemi bizottságot választottak. Az Újszegedi Kender 180 kommunista és 300 szo­ciáldemokrata párttagja ellenére 5:4 arányban kommunista többségű üzemi bizott­ságot választott. Természetesen több esetben az MKP is lemondott a létszámon ala­puló merev többségről, így pl. a Lemezgyárban, ahol 3—3 taggal képviseltette magát a két párt az üzemi bizottságban, vagy a Pick Szalámigyárban, ahol egy kommunista és három szociáldemokrata került az üzemi bizottságba.150 Az üzemi bizottsági választások menete és eredményei azt mutatták, hogy Sze­geden lényegében — a két párt közötti, választások esetén természetes versengés 144 Uo. 145 Uo. 274—16/85. 146 Uo. 274—16/155. 147 Uo. 148 Uo. 2—16/85. Saját számítás a részadatok alapján. 149 Uo. 150 Uo. 224

Next

/
Oldalképek
Tartalom