Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)

Fábián György: A két munkáspárt együttműködésének fejlődése Szegeden a város felszabadulásától az 1947-es választásokig

lényegében egybeesik az MKP népfrontpolitikájával, annak akkori gyakorlati lépéseivel. Az összekötő szálak, az azonosságok és nem az elvi-politikai, gyakorlati különbségek a dominánsak. (Bár az eszközök és módszerek tekintetében már ekkor is voltak eltérések.) Az SZDP úgy értékelte, hogy az MKP közeledett hozzá. A demokrácia és a szocializmus értelmezése, megvalósítása körül majd a következő periódusban, 1945 május elejétől jelentkeznek az ellentétek is.

A zavartalan együttműködést elősegítő momentumok közül, meg kell említeni éspedig azt, hogy a két párt ekkor még elsősorban saját szervezeteinek kiépítésével van elfoglalva. Ezt a tevékenységet még nem a másik párt rovására végezte, nem a másik pártból próbált tagokat toborozni. 1945 májusáig az MKP országosan is még csak az első lépéseket tette meg a tömegpárttá válás útján, meglehetősen zárt a szegedi kommunista szervezet is. Mindkét párt a korábban szervezetlenekkel erősítette sorait a régiek mellett, az üzemi szervezkedés, a munkásbázis erősítése is csak a kezdeténél tartott.72 Tehát az a tény, hogy a két párt részben azonos szociális összetételre épül, még nem érezteti negatív hatását tagtoborzási versengésük során.

Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a város viszonylag korai — október 11-i — felszabadulása következtében az október 15-i fasiszta puccs a városban nem következett be. 1944-ben itt is jelentős jobbratolódási folyamat indult el, a jobboldali, fasiszta politika képviselői azonban jelentős számban eltávoztak Szegedről. Ezek 1945 tavaszán viszont már kezdenek visszaszállingózni és itthon maradt társaikkal együtt — akik, mint fasiszták nem lepleződtek le — kezdenek mozgolódni. Támadást indítanak a Szegedi Nemzeti Bizottság és a szegedi demokratikus rendőrség ellen. A támadás visszaverése a két munkáspárt közös fellépését és harcát kívánta meg, ami meg is történt. A közös feladatok álltak előtérben és az esetleges zavaró momentumok ekkor még háttérbe szorultak.

Még egy tényezőt kell megemlíteni a viszonylag zavartalan együttműködés magyarázataként. A városban ugyanis sem ekkor, sem a megelőző időszakban nem választotta el nagy különbség a kommunistákat és a szociáldemokratákat — legalábbis többségüket —, viszonylag közel álltak egymáshoz, nem voltak éles elvi-politikai vagy személyi ellentétek. Ezt a két párt megalakulása körüli munkálatok, a később visszaérkezők magatartása és a közös megmozdulások bizonyítják.

1945 első hónapjaiban azonban — a megelőző időszaktól eltérően — országosan, különösen közép- és alsó szinten mindkét pártban jelentkeznek már zavaró momentumok is a munkáspárti együttműködésben. Ezért a két párt Központi Vezetősége április 27-én nyílt levéllel fordult a párttagokhoz és követelte mindkét oldalról az együttműködés javítását.73 Szegeden zavarokat az együttműködésben az említett okok következtében még nem észlelhetünk és olyan problémák nem merültek fel — legalábbis 1945 májusáig —, mint amilyenekre a Nyílt Levél utal. Sőt éppen akkor, amikor áprilisban sok helyen kiéleződött a viszony a két párt között, Szegeden a fentebb említett komoly egységmegnyilvánulásoknak lehetünk tanúi. 1945 májusában, azonban már nem volt teljesen zavartalan az együttműködés itt sem, bár ennek kifelé még nincsenek jelei. Kezdődik ugyanis az SZDP részéről helyileg is a paritás, a pozíciók, különösen a rendőrségi és szakszervezeti pozíciók átadásának követelése. Lényeges azonban, hogy májusig ezeken a sérelmi ügyeken a két párt az együttműködés szükségessége alapján felül tud emelkedni, és a nyilvánosság előtt nem ke72 Az MKP üzemi szervezete éppen Szegeden alakult meg 1945 januárjában a Szegedi Kenderben. A KB április 5-én határozta el az üzemi szervezés nagyarányú kiterjesztését. Az SZDP-nek korábban nem voltak üzemi szervezetei. Ebben a periódusban kezdi kiépíteni azokat.

73 Az MKP és az SZDP határozatai 1944—48. 77—79. 1.

211