Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)
Fábián György: A két munkáspárt együttműködésének fejlődése Szegeden a város felszabadulásától az 1947-es választásokig
kálatokban és a megalakulásban. A Nemzeti Bizottság december 4-én megtartott ülésén együttesen szálltak szembe Balogh Istvánnal, a Szegedi Nemzeti Bizottság kisgazdapárti elnökével, aki az új, nagyrészt kommunista és szociáldemokrata köz- igazgatási vezetőket le akarta váltatni.49 Ezt közösen sikerült megakadályozni. Nem voltak ellentéteik az önkormányzati testület megalapítását illetően sem. Dr. Valen- tiny Ágoston és az egyik kommunista nemzeti bizottsági tag egyaránt a városi tanács néven újjáalakítandó önkormányzati szerv progresszív alapon -— vagyis az erőviszonyok alapján ■— történő megválasztása mellett szállt síkra. Végül ugyan kompromisszumos megoldásként — éppen dr. Valentiny Ágoston javaslatára — az egyenlő képviselet elvét fogadták el, de az MKP vezetősége elutasította azt a döntést, aminek értelmében a Nemzeti Bizottság december 12-i ülésén azt megváltoztatták. Ennek alapján az erőviszonyoknak jobban megfelelő pártképviseleti arányokat fogadtak el. Az MKP 15, az SZDP 10, a szakszervezetek pedig 12 helyet kaptak az akkor már törvényhatósági bizottságnak nevezett ideiglenes közigazgatási testületben.50 E bizottság 1944. december 27-i első ülésén dr. Valentiny Ágoston demokratikusnak tartotta a bizottság megválasztását, tehát elfogadta az említett arányokat.51 Említésre méltó, hogy minden felmerülő kérdésben az MKP, az SZDP és a szakszervezetek képviselői azonosan foglaltak állást. Közöttük az Ideiglenes Nemzetgyűlés küldötteinek megválasztásánál sem merült fel ellentét. Szegeden az MKP 5, az SZDP 3, a szakszervezetek 4 mandátumot kaptak.52 53 A termelés megindítása is közös érdeke volt a két pártnak, mindkettő tagjai résztvettek a létrejött üzemi bizottságokban. Az elsőként megalakult üzemi bizottságban, a Szegedi Kenderben, a hét tagból egy lett később az SZDP tagja. Az Újszegedi Kender első üzemi bizottsága csak kommunistákból állott, de később helyet kaptak benne szociáldemokraták is. Az Orion Bőrgyár üzemi bizottságának elnöke szociáldemokrata lett, a bizottságban kommunisták és szociáldemokraták is tevékenykedtek.58 Az egyik legjelentősebb tényező az együttműködés szempontjából az egységes szakszervezeti mozgalom megteremtése volt. A szakszervezeti mozgalom kezdettől a munkásegység legfontosabb terepe. Hogy mennyire fontosnak tartották az egységes szakszervezeteket a munkásmozgalom egysége, az akcióegység szempontjából is, azt jelzi, hogy az 1944. november 21-én a Lemezgyárban tartott szervező, vezetőségválasztó gyűléssel kapcsolatban hangoztatták: „evvel az üzem mindkét munkáscsoportja vezetőséget nyert.”54 Mind a szakmai csoportok helyi vezetőségeiben, mind a szegedi mozgalmat irányító Szakszervezeti Bizottságban kommunisták és szociáldemokraták együtt tevékenykedtek. A 11 tagú Szakszervezeti Bizottságot a december 29-i szakszervezeti összvezetőségi ülésen választották meg. Tagjai közül öten az MKP, négyen az SZDP tagjai voltak.55 * * 49 MSZMP Cs. m. Biz. Archívuma, 18/23. Közli: VDCSMMT 1944—1945. Szeged, 1970. 267—269. 1. 50 Ruszoly József: A Szegedi Nemzeti Bizottság részvétele a demokratikus államhatalom gyakorlásában. AUSZ Acta Juridica et Politica. Tomus XIII. Szeged, 1966. 51 CsmL. Szeged város Törvényhatósági Bizottságának iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek, 1945. 52 Délmagyarország, 1944. december 19. 53 CsmL. Orion Bőrgyár iratai. Vegyes üzemi bizottsági iratok. Szegedi Kenderfonógyár iratai. Üzemi bizottság. 1944—45. 54 Délmagyarország, 1944. november 24. 65 Délmagyarország, 1944. december 31. A Szakszervezeti Bizottság kommunista tagjai Gyólai István, Horváth József, Nagygyörgy Mária, Tombácz Imre, Dr. Viola György. Az SZDP részéről Lavner Sándor, Komáromi István, Olejnyik József és Szabó Lóránt lett a bizottság tagja. Két bizottsági tag egyik munkáspárthoz sem tartozott. 207
